Tájékoztató felirat a járművezető védelmére felállított kordonon a BKK egyik autóbuszán 2020. március 16-án. A járvány megfékezése érdekében megtiltották az első ajtós felszállást és megszűnt a jegyértékesítés a buszon. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A kormányzati intézkedések, az iskolák bezárása, az otthoni munkavégzés miatt 80-90 százalékkal esett vissza a budapesti közösségi közlekedés forgalma. A BKK csütörtökön kiadott tájékoztatója szerint egy-egy járművön általában 4-6-an, vagy még ennyien se utaznak. Mivel annyira kevesen használják most a BKK-járatait, az eddig meghozott intézkedéseken túl új menetrendet vezetnek be április elsejétől.

Nem optimisták

Mindez magával hozza azt is, hogy vonaljegyet és havi bérletet is sokkal kevesebben váltottak az elmúlt napokban, hetekben.

„A jelentős utasszám-csökkenéssel párhuzamosan a bevételek csökkenése is megfigyelhető” – válaszolta a Privátbankár.hu megkeresésére a BKK.

A járványhelyzet árbevételre gyakorolt pontos hatását még nem látják a közlekedési társaságnál. Tájékoztatásuk szerint a bevételkiesésre két fő tényező gyakorol hatást: egyrészt a járvány ideje, másrészt annak mértéke.

A turizmussal összefüggő termékek értékesítése, a napijegyek és a repülőtéri vonaljegy a beutazási tilalom alatt drasztikusan visszaesett, de a járvány megszűnése után is csak lassú visszaállásra számítanak a közlekedési társaságnál. A másik legnagyobb kiesést okozó termékcsoportjuk a bérletek, amelyek értékesítése szintén jelentősen csökkent a járvány miatt.

A BKK reméli, a veszélyhelyzet megszüntetése után a bérletek esetében feltételezhetően gyorsan visszaáll az eredeti volumen, ugyanakkor ezen tényezők alakulásától függően erre az évre várható bevételkiesésük valószínűleg milliárdos nagyságrendű lesz.

„A vészhelyzet kihirdetése óta eltelt rövid idő tapasztalataiból még nehéz megbecsülni a csökkenés mértékét, bár a helyzet valóban nem ad okot optimizmusra” – közölték.

Hogy legyen ezt mivel összevetni: 2019-ben a jegyek és bérletek értékesítéséből hozzávetőleg 67 milliárd forint bevétele származhatott a BKK-nak. A BKK bár még nem tette közzé a 2019. évi beszámolóját, a Világgazdaság korábbi cikke szerint a BKV 9,3 milliárd forintos veszteségét ellensúlyozta, hogy a BKK 1,3 milliárd forintos nyereséget ért el 2018-ban.

Kevesebb az ellenőr, miként ellenőriznek?

Szerkesztőségünk tapasztalatai szerint jegyellenőrt is ritkábban lehet most látni a járműveken, a metró bejáratainál. Mindezt a BKK is megerősítette: a veszélyhelyzet és a jócskán lecsökkent utasszám miatt jelenleg kevesebben vesznek részt a jegyellenőrzési munkában is.

Az ellenőrök iránymutatást kaptak, hogy lehetőség szerint kerüljék a fizikai kontaktust az utasokkal, azaz jegy, bérlet felmutatása után kizárólag „szemrevételezéssel” ellenőrizzék az utazási jogosultság meglétét.

A feladatellátáshoz az alvállalkozóknak előírták, hogy lássák el a munkavállalókat megfelelő védőfelszereléssel, kézfertőtlenítővel, kesztyűvel, arcmaszkkal. A BKK szerint mivel a maszk folyamatos viselése az egészséges emberek számára még veszélyes is lehet, ezért ennek használatát csak arra az időre teszik kötelezővé, amíg „az utazóközönség számára megnyitott területeken tartózkodnak”.