Az egyesülés után sem lesznek domináns szereplők a piacon
Egy éve, 2019 augusztus végén jelentették be, hogy zöld utat adott az ausztriai XXXLutz csoport leányvállalata és a magyarországi Kika összefonódására a Gazdasági Versenyhivatal, így az XLCEE-Holding GmbH-é lett a lakberendezési áruházlánc törzstőkéjének száz százaléka,és egyúttal egyedüli irányítást szerzett a Kika hazai cégeiben. Akkor két hónap alatt döntést hozott a GVH, és azt állapította meg, hogy az XLCEE-Holding GmbH-nak az IMV Kika Alpha Kft., az IMV Kika Beta Kft., az IMV Kika Ingatlankezelő Kft. és a Kika Lakberendezési Kft. feletti közvetlen egyedüli irányításszerzésével megvalósuló összefonódása nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacokon.
Akkor a döntés indoklásában az szerepelt, hogy a bútorok kiskereskedelmi forgalma 192 milliárd forint volt tavaly, amelyből az XXXLutz Csoport 0-10 százalék közötti, a KIKA Csoport 10-20 százalék közötti mértékben részesedett, együttes részesedésük azonban nem érte el a 20 százalékot. A GVH akkor úgy becsülte, hogy az Ikea 10–20, a Jysk 10–20, a Praktiker pedig 0–10 százalék közötti mértékben részesedett a magyarországi bútor-kiskereskedelmi forgalomból.
A Versenyhivatal akkor azt is megjegyezte, hogy a hivatal csak a vállalkozásoknak a bútorok értékesítéséből elért árbevételét vette figyelembe. Ugyanakkor a teljesség kedvéért megjegyezték, más, a KSH bontásával közvetlenül összevethető termékkategóriák (lakástextíliák, illetve szőnyegek és egyéb padlóburkoló anyagok) tekintetében is elvégezték a fenti módszertan szerinti számítást. Ennek eredményeképp megállapították, hogy a Möbelix és a Kika együttes piaci részesedése e kategóriák tekintetében kevesebb mint 10 százalék, a konyhai és háztartási felszerelések esetében pedig 10-20 százalék közötti.
Az Ikea marad a legnagyobb szereplő
A lakberendezési láncok versenyében az árbevételt tekintve az Ikea marad az éllovas. A társaság (amely a többi érintetthez hasonlóan nem közli termékkategóriára bontva a számait) árbevétele a 2018. szeptember 01. és 2019 augusztus 31. közötti időszakban 90 milliárd forintot tett ki, amivel jócskán lekörözött mindenkit. Ráadásul mindezt csupán három egységgel sikerült abszolválni, igaz ezek (magyarországi viszonylatban) gigaméretűek.
A most egyesülő társaságok közül a Kika a 2018. október 01. és 2019 szeptember 30. közötti időszakra vonatkozóan tette közzé utoljára a számait. A hat áruházzal rendelkező lánc 27,5 milliárdos árbevételt ért el. Nagyságrendileg hasonló, 29,3 milliárd forint volt az XXXLutz magyar egységének, a Möbelixnek is a forgalma. Az összehasonítást ugyanakkor torzítja, hogy a hét bútoráruházat működtető MMXH Lakberendezési Kft. egy másik időszakra, 2018 április 1 és 2019 március 31-re vonatkozóan publikálta a számait.
Rajtuk kívül a GVH által is említett JYSK számít nagyobb szerelőnek, igaz, náluk a bútoroknál talán nagyobb szerepet kapnak a kiegészítő termékek (például lakástextil, háztartási felszerelések). A dán hátterű társaság egyébként az árbevételt tekintve közel akkora eredményt ért el, mint a Kika és a Möbelix együtt. Igaz, a láncok közül messze ők rendelkeznek a legtöbb egységgel (81 darabbal). A JYSK Kereskedelmi Kft. a 2018. szeptember 01. és 2019 augusztus 31. közötti időszakban 45 milliárd forintos árbevételt ért el.
XXXLutz lesz a Kika áruházakból
A terv mindenesetre az, hogy a piac nagyobb szereplőit beérjék. Ezt szolgálja a társaság szerint az is, hogy megkezdődött a Kika üzletek átalakítása: októbertől új tulajdonosa, az XXXLutz nevét veszik fel a lánc magyarországi áruházai. A 75 éve alapított osztrák cégcsoport 5,1 milliárd eurós árbevételével a világ második legnagyobb bútorkereskedelmi lánca, amely 13 országban, 320 üzlettel van jelen, nálunk eddig Möbelix és Mömax márkanév alatt futott. A hazai Kika üzletek megvételét a szintén osztrák Signa csoporttól a Gazdasági Versenyhivatal 2019 augusztusában meghozott hozzájárulása tette lehetővé.
Ingo Schalk, a Kika Lakberendezési Kft. ügyvezetője azt is elmondta, hogy az áruházak jogfolytonossággal működnek tovább, de a XXXLutz beszerzési volumeneinek köszönhetően a vásárlók a Kikánál szélesebb választékot, kedvezőbb árakat és még jobb szolgáltatásokat kapnak. A vezető azt is jelezte, hogy terveik szerint az áruházak kívül és belül is megújulnak, növelve ezzel a vásárlási élményt. Mindezt támogatva Üllőn már egy új központi raktár is megkezdte működését, amivel 15-20 százalékkal nő azoknak a termékeknek a köre, amelyeket a vásárlók a vásárlás után azonnal elvihetnek.
A koronavírus járvány a hazai üzletek átalakítási tervét csupán annyiban érintette, hogy pár hét csúszás vagyunk az eredeti tervekhez képest, de a cégcsoport nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy gyorsabban behozzuk a kiesett heteket. Várhatóan október közepétől már XXXLutz áruházakban vásárolhatnak a vásárlók
– tette hozzá a szakember.
A pandémiás helyzet egyébként felívelő szakaszban érte utol a hazai bútorkereskedelmet: 2018-ban és 2019-ben is 16-16 százalékkal nőtt az ágazat bevétele.
A járvány viszont a lánc forgalmi összetételére is hatással volt: két és félszeresére nőtt a kijárási korlátozások három hónapja alatt az online forgalom az előző év hasonló időszakához képest. Ez meghaladja az általános trendet, amely duplázódást mutat a csomagküldő és az internetes kereskedelemben.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
