Így az egész éves adó utáni eredmény 1076,1 milliárd forint volt. A bevételek közül a nettó kamatbevétel 460,7 milliárd forint volt, ami 2 százalékkal meghaladta a várakozásokat, köszönhetően az erős magyar, bolgár, horvát és orosz operációknak — írja az Equilor hírlevelében. A konszolidált nettó kamatmarzs nem változott, azonban továbbra is megfigyelhető, hogy az erősődő magyar marzsok mellett folyamatosan szűkül az eurozónában működő leánybankok nettó kamatmarzsa. Kifejezetten sokat, negyedéves alapon 8 százalékot, éves alapon pedig 12 százalékot emelkedett a nettó díjak és jutalékok értéke. Ezen a bevételsoron 148,3 milliárd forintot ért el a bank.
Fotó: Fotó: MTI/Kovács Tamás
A jó teljesítményhez hozzájárult a magyar operáció kártya üzletágában elért egyszeri tétel, amely 4 milliárddal emelte meg a bevételeket, valamint az alapkezelő esetében a sikerdíjak 2,7 milliárd forintos elszámolása.
Az egyéb nem kamatjellegű bevételek csupán 3 százalékkal 96,8 milliárd forintra nőttek negyedéves alapon. Ezúttal már nem kellett elszámolni a román bank dekonszolidációja miatt 10,5 milliárd forintnyi egyszeri bevételt, így a valós növekedés inkább 15 százalék körül lehetett.
Költségek
A működési költségek a szezonalitásnak megfelelően 14 százalékkal nőttek negyedéves alapon, főként a személyi költségek emelkedtek 18 milliárd forinttal vélhetően az év végi bónuszok elszámolása miatt. Így a költség / bevétel arány is 42,2 százalékra romlott ez előző negyedévi 38,5 százalék után. Azonban még így is 3,8 százalékponttal kedvezőbb ez az érték, mint az előző év azonos időszakában.
A kockázati költségek meglepetésre jóval magasabbak lettek a várthoz képest. Az elemzői konszenzus 61,4 milliárdjával szemben 92,5 milliárd forintra nőtt ez a tétel. Itt közel duplázódást láthatunk a harmadik negyedévhez képest. A hitelezési veszteségekre képzett céltartalék 58 milliárd forintra emelkedett, főként az orosz, a szerb, a bolgár és a magyar operációnak köszönhetően. A konszolidált hitelportfólió minősége nagyjából stabil maradt. A nemteljesítő hitelek aránya kis mértékben 3,6 százalékra csökkent. A legnagyobb emelkedést az egyéb kockázati költségek soron láthattuk. Itt került elszámolásra 15 milliárd forintnyi – az orosz kötvényekhez kapcsolódó leírás. Így a 2024 év végén fennálló 135 milliárd forintnyi orosz kötvény kitettség 73 százalékéra nőtt a már megképzett céltartalék.
A konszolidált árfolyamszűrt teljesítő (Stage 1+2) hitelállomány a negyedik negyedévben 3 százalékkal bővült a harmadik negyedévhez viszonyítva a romániai bank figyelembevétele nélkül. A vállalati hitelek csupán csak 2 százalékkal nőttek,de Ukrajnában például 20 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A növekedés motorját a korábbi negyedévekhez hasonlóan ezúttal is a lakossági hitelezés jelentette. A jelzáloghitelek állománya 3 százalékkal nőtt negyedéves alapon, míg a fogyasztási hitelek 6 százalékkal emelkedtek. Az árfolyamszűrt konszolidált betétállomány 2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A tőkeellátottság továbbra is kiváló az OTP esetében, a bank CET1 rátája 18,9 százalékon állt év végén.
Kisebb hazai hozzájárulás
Az adózás utáni eredményhez a magyar tevékenység hozzájárulása 33 százalékra csökkent. Ez főként az orosz operáció erős teljesítményének köszönhető. A magyar tevékenység az év egészét vizsgálva az adózás utáni eredmény 32 százalékát adta, ami újabb 1 százalékpontos csökkenés 2023-hoz képest.
Az idei évi kilátásokkal kapcsolatban óvatosan optimista előrejelzést fogalmazott meg a mendezsment. Meglátásuk szerint az organikus hitelnövekedés enyhén meghaladja az idei 9 százalékos bővülés mértékét, miközben a 4,28 százalékos nettó kamatmarzs tekintetében nem számítanak változásra. A költség / bevétel hányados enyhén magasabb lehet a tavalyi 41,3 százalékos értékénél, a ROE pedig enyhén csökkenhet a tavalyi 23,5 százalékos szintről. További érdekesség, hogy a menedzsment 270 milliárd forintnyi osztalék kifizetését fogja javasolni az igazgatóságnak. Utóbbi április 3-án hozza meg a végleges döntését. Ez részvényenként 964 forintot jelent, ami csupán 3,8 százalékos osztalékhozamnak felel meg. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy egyelőre nem tett le a vezetés a Luminor bank megvásárlásáról, vagy látnak más hasonlóan vonzó akvizíciós célpontot.
Gazdasági, hadiipari és energetikai kérdések is napirendre kerülhetnek. 
