Tovább szenvednek a szankciók miatt mélyrepülésben lévő orosz légitársaságok, de életük talán kissé könnyebb lesz, ha megérkezik hozzájuk az állami segélycsomag. Ezt épp a napokban véglegesítette a moszkvai kormány egy 2030-ig szóló program formájában. A következő nyolc évben 770 milliárd rubelt szán az orosz vezetés a légi ipar egészére: a belföldi járatok szubvenciójára 370 milliárd rubelt, a repülőgépgyártásra 400 milliárd rubelt.
Azt várják ettől, hogy évi 10 százalékkal növelni tudják az utasforgalmat és 33-ról 81 százalékra duzzasztják az orosz repülőgépek arányát a gépparkon belül. Nagyon ambiciózus terv ez mindkét területen és egyelőre nem látszik, hogy ennyire előre hogyan lehet stabilizálni, majd felpörgetni a két területet, miközben mégiscsak szankciók sújtják a gazdaságot. Ráadásul megint jöhet egy járvány, ami visszafogja az utazási kedvet és a reálbérek sem támasztják meg a keresletet.
Egyelőre csak az idei első negyedéves működési adatok jöttek ki. Ezek szerint a 15 jelentősebb cég összesen 61 milliárd rubeles veszteséget hozott össze. Március óta havi 20-30 százalék közötti csökkenést mértek az utasforgalomban a megelőző év azonos időszakához képest.
A repülőgépek karbantartását közben súlyosan akadályozzák a szankciók, ne feledjük, a flottákban rengeteg a nyugati jármű, főleg Boeing és Airbus. Ezekhez csak távol-keleti országokban működő légi cégektől tudnak alkatrészt beszerezni. Az orosz repülőgépek alkatrész utánpótlása is súlyosan akadozik, ezt már egy heti kormányzati összefoglalóban is elismerték.
Itt a kelet-európai óriáskarbantartó cég
Az Aeroflot csoport, amelyik a legnagyobb az orosz légitársaságok között, önálló javító-karbantartó cégbe (A-Technics) szervezi jelenlegi hasonló részlegét. Ezt július első hetében jelentették be Moszkvában. Hat nagyobb hangárt adnak át ennek a cégnek, ezekben egyidejűleg 9 típus 19 repülőgépét lehet kezelni. Ez lesz az egykori szovjet térségben és Kelet-Európában a legnagyobb kapacitású ilyen vállalkozás.
A közlekedési tárca szerint idén mintegy 100 millió utas (90 százalékuk a belföldi járatokon) várható, ez 10 százalékos visszaesés 2021-hez képest. 2019-ben még 128 millió utasuk volt, ebből 73 millió a belföldi járatokra váltott jegyet és 55 millió a nemzetköziekre.
Az optimista előrejelzés szerint 2026 végére érik el a 105 milliós számot és 2030-ra már 116 milliót fognak számlálni. Mindezt úgy, hogy szinte csak a belföldi forgalom pörög fel, a nemzetközi járatoké nyolc év alatt csupán 1,6 millióval növekszik. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy várhatóan első sorban a szomszédos volt szovjet köztársaságokról és az orosz turisták által kedvelt egyes közel-keleti és ázsiai célpontokról van szó, a nyugat-európai vagy amerikai járatokkal aligha számolhatnak még jó pár évig.
Az orosz légitársaságok gépparkja idén áprilisban a teljes flottának csak 33 százaléka volt. Összesen 1287 orosz járművet tartottak nyilván, (1101 darab személyforgalmú és 84 darab teher gépet, 42 darab üzleti kisgépet és 60 darab állami szolgálatban lévő gépet). A külföldi gyártású gépek aránya a teljes flottán belül 67 százalék volt, ezeken vitték az utasok 95 százalékát.
Állítólag rendben fizetik a lízingdíjakat
A hatóságok cáfolták, hogy bármelyik nyugati lízingcégnek tartania kell attól, hogy nem adják vissza a bérlet gépeket az oroszok vagy hogy nem fizetik időben a lízingdíjat. Viszont megerősítették, hogy már nem euróban vagy dollárban, hanem rubelben egyenlítik ki a számlákat.
A most közölt tervek szerint 2030-ig összesen 1036 repülőgépet fognak gyártani, ebből más típusok mellett 142 darab Szuhoj (SSJ-NEW), 270 darab MC-21-es, 70-70 darab Il-114-300-as és Tu-214-es, ezen felül 12 darab Il-96-300-as készül el. Ezen kívül 764 polgári célú helikoptert is elkészítenek. Érdekes, hogy az Interfax hírügynökséghez is eljutott programban nem hallgatták el, hogy milyen külső okok nehezítik még a terv végrehajtását. Például az, hogy nagy a hiány szakképzett munkaerőből, ez főleg a repülőgépgyártásban jelent nagy kihívást. Sem a régebbi típusokhoz, sem az újakhoz nincs elegendő mérnök és szerelő.
A főbb repülőtér üzemeltetők közül a legnagyobb (a három moszkvait irányító) cég 100 milliárd rubeles támogatást kap. Az invázió miatt bajba került más cégek (11 dél-oroszországi, Ukrajnához közeli légikikötőt üzemeltető vállalat) jóval kevesebb pénzt kapnak, mindössze 3 milliárd rubelt. Előzőleg a kormány bejelentette, hogy több légitársaság (Aeroflot, S7, Uralszkije Avialinyii, Aurora) esetében részben tőkeemeléssel, részben a tartozások egy részének a kifizetésével segít. A pénzt az állami tartalékalapból veszik el.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
