A vállalkozásoknak 2012 óta évi 5000 forintot kell fizetniük hozzájárulás címén a területi kamaráknak. A bevételből 10 százalékig részesül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A kamarai kimutatások szerint tavaly elég rendesen felpörgött a kintlévőségek behajtása, de még így is tetemes pénzzel tartoztak 2019 végén a vállalkozások.
Előbb-utóbb mindenki sorra kerül, mert a hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz jutnak el ezek az ügyek.
A vállalkozások a mai napig nehezen fogadják el a hozzájárulási kötelezettséget, és ennek meg is van a következménye: a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2019-es költségvetési beszámolója szerint a minden év márciusában esedékes hozzájárulásból 1,564 milliárd forint bevétele keletkezett, de közben ennél is nagyobb összeget, 1,936 milliárd forintot tartottak nyilván kamarai hozzájárulás követelésként. Ebből 707 millió forintot adtak át a NAV-nak, hogy majd ők behajtsák a követelést.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a 2019-es helyzet volt, idén a koronavírus-járvány gazdasági hatásai bizonyosan még mélyebb nyomot hagynak a befizetéseken. Ezt észlelhették a kamarák is, a BKIK például arról tájékoztatta még márciusban a hozzá tartozó vállalkozásokat, hogy nem indít behajtási eljárást azokkal szemben, akik elmulasztották a március 31-i befizetési határidőt. Azonban amint véget ért a veszélyhelyzet június végén, újra számolniuk kellett a behajtási eljárással a késlekedő vállalkozásoknak - tette egyértelművé a BKIK.
De térjünk vissza az előző évhez. Azon a tényen túl, hogy sok vállalkozás nem teljesítette a befizetést, az is nehezíti a BKIK helyzetét, hogy a nyilvántartásaik enyhén szólva kaotikusak. Ennek oka évekkel ezelőtti időkre nyúlik vissza, mindenesetre a tavalyi évről szóló beszámolóban nem próbálják meg elkenni a dolgot, őszintén tárják a tagság elé a problémát.
Mint írják:
Mivel a kamara jelenleg nem rendelkezik olyan adatbázissal, amely alapján a kamarai hozzájárulásból eredő követelésállomány megállapítható, a beszámolóban kimutatott kamarai hozzájárulás követelés az előző évi záró adatok és a tárgyévi változások könyvelése után mutatkozó egyenleget tartalmazza.
Azt nem lehet állítani, hogy a budapesti iparkamara semmit nem tenne a követelések behajtása, illetve rendezett nyilvántartása érdekében: a tavalyi 1,936 milliárd forinttal szemben egy évvel korábban 2,956 milliárd forint követelést tartottak nyilván. Ezen belül 822 millió, illetve 707,7 millió forint volt a NAV-nak átadott követelés.
A kamarai hozzájárulás értékvesztéseként pedig a két évvel ezelőtti 2,637 milliárd után tavaly 1,662 milliárd forint szerepelt a könyvekben. A különbözetből a 2019-ben kivezetett, leírt kamarai hozzájárulás követelés összege 977,4 millió forint volt, ezzel tehát csökkent az állomány. A másik oldalon 2,9 millióval pedig növelte azt az értékvesztés változás.
Akárhonnan is nézzük azonban, azt látni, hogy tetemes kintlévőséggel kell megbirkóznia a BKIK-nak.
Érdemes megnézni, hogy a csúcsszerv, az MKIK könyvei mit mutatnak a hozzájárulás alakulásáról. A Parragh László vezette testület közvetlenül nem szed be pénzt ezen a jogcímen, mint említettük, a vállalkozások a területi kamaráknak fizetnek. De a bevételből azért részesedik az MKIK, mégpedig 10 százalékkal.
A tavalyi évről szóló beszámolójuk szerint a kamarai hozzájárulásból 470,8 millió forint folyt be hozzájuk - 57 millió forinttal több, mint egy évvel korábban, és több mint 50 millióval több, mint amennyit 2019-re terveztek. A 14 százalékos növekedést pedig a területi kamarák és a NAV által lefolytatott behajtásokkal magyarázzák.
Ehhez egy fontos adalék, hogy Parragh László legújabb, Orbán Viktor miniszterelnökkel megosztott kezdeményezései a válságkezelésre, mint az iparűzési adó befizetésének leállítása egy évig, komoly megdöbbenést keltettek önkormányzati körökben. Mint ebben a cikkünkben levezettük, a helyhatóságok mostanra egyetlen meghatározó bevételéről van szó, ami nélkül ellehetetlenülne a működésük. Parragh László számított arra, hogy kiveri a biztosítékot a településeknél a javaslat, de mint lapunknak mondta, a válságban mindenkinek ki kell vennie a részét a védekezésből. A fővárosi önkormányzattal kapcsolatban pedig azt vetette fel, hogy minek van öt főpolgármester-helyettes - utalva arra, hogy lenne hol megtakarítania az önkormányzatnak.
A budapesti városvezetés nyilvánvalóan nem hagyta szó nélkül a kamarai elnök javaslatcsomagját, és egyebek mellett azzal vágtak vissza, hogy az iparűzési adó helyett felajánlhatná a kamarai hozzájárulásból hozzájuk befolyó összeget is a válságkezelésre.
Természetesen nem összevethető a két nagyságrend: míg az iparűzési adóból egy évben mintegy 800-1000 milliárd forint folyik be az önkormányzatokhoz, a kamarai hozzájárulás néhány milliárd forintos tétel, ha abból indulunk ki, hogy az MKIK 10 százalékos részesedése 470 millió forintot jelent. Mindenesetre a jelek szerint támadt egy igény arra, hogy a kamarai hozzájárulásokat is fordítsák mentőprogramokra. A hozzájárulásból egyébként a kamarák tanácsadói, mentori programokat finanszíroznak, ám e téren a mai napig van hiányérzetük a vállalkozásoknak.
Egy ember meghalt, több mint tízen megsebesültek, és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg. 
