Az emberiség ötöde
A repülés egy igazi, hosszútávon fenntartható növekedési sztori lett Dennis Muilenburg, a Boeing első embere szerint. Az üzletember a CNBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy ez cégének igen jól jön, hisz mivel két óriás, a Boeing és az Airbus uralja egyelőre a világ repülőgép piacának jelentős hányadát, a Boeing szép növekedést vár a következő években, sőt évtizedekben. Nemrég 20 gépet gyártottak havonta a Washington államban lévő Rentonban, most 47-et, 2019-ben pedig 57-et terveznek.
|
| Boeing. Az árfolyam is szárnyal |
Ezzel ők az amerikai gazdaság egyik motorja (lehet, hogy az elnöknek szólt ez a megjegyzés), ugyanakkor ez nem abból adódik, hogy Amerikában nő ennyire a légiforgalom (ott már megtelt az ég), hanem a világ egészében, ugyanakkor ehhez a Boeing révén nem kis részben Amerikában gyártják a gépeket. Az emberiség egészét tekintve még csak 20 százalék utazott legalább egyszer repülővel, így bőven van hová bővülni, amit az is mutat, hogy idén csak Ázsiában 100 millió ember ült repülőre életében először.
Fejlesztések
A Boeing az erős keresletnövekedés ellenére szüntelenül fejleszt is, folyamatosan csökkentve a repüléshez felhasználandó üzemanyag mennyiségét, vagyis javítva a gépek hatékonyságát. A repülés bővülése ugyanis még sokáig a környezetszennyezés, de legalábbis a széndioxid-kibocsátás növekedését fogja okozni, ennek legalább egy része kiküszöbölhető az energiatakarékosabb motorral felszerelt gépek gyártásával. A repülésben ugyanis egyelőre semmilyen alternatíva nem látszik, ami a kerozin égetését felválthatná.
A másik csapásirány az újítások terén az egyre automatizáltabb rendszerek fejlesztése, aminek eredménye lehet a pilótanélküli repülők, vagy legalábbis a pilótákra nehezedő nyomást jelentősen csökkentő rendszerek fejlesztése. Jelenleg pont az óriási növekedés miatt világszerte pilótahiány van, a diszkont légitársaságok pedig szívesen spórolnának azon a nem kis költségelemen, amit a pilóták foglalkoztatása jelent, amint ezt a közelmúltban a Ryanairnél láthattuk.
Kényelem, gyorsaság
Emellett azon is dolgoznak, hogy kényelmesebb repülőgépeket gyártsanak, mivel a hosszútávú repülés gyötrelmes dolog, így igyekeznek az utasok komfortérzetét növelni. Erre példaként említette Muilenburg a 787 Dreamliner típust, amelyről az eddigi tapasztalatok szerint sokkal kevésbé fáradtan, meggyötörten szállnak le az utasok az akár 10-15 órás repülés után.
A gyár ugyanakkor nem nyugszik bele abba, hogy egyelőre a hangsebesség gazdaságosan nem átléphető. Kutatásaik, fejlesztéseik egy része arra irányul, hogy egyszer csak sikerüljön megnövelni a sebességet, és az a távoli cél lebeg a szemük előtt, hogy két óra alatt el lehessen jutni bárhová a világon. Ez már majdnem az űrhajó kategória, ezen dolgoznak a leglelkesebb vállalkozók is, mint Elon Musk, Richard Branson vagy Jeff Bezos. Ez mint tömeges utazási lehetőség nyilván sokáig nem fog felmerülni, aminek realitása lehet, az egy, a megboldogult Concordehoz hasonló, de jóval olcsóbban üzemelő légijármű kifejlesztése lenne.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
