Nils Aldag és Christian von Olshausen 2010-ben alapította meg Németországban a Sunfire vállalatot elektrolizálók gyártására. Aldag szerint ezzel egy kicsit megelőzték az energiatermelés forradalmi átalakulásának kezdetét, ami egy üzleti vállalkozás esetén nem szerencsés. Nem találtak olyan befektetőket, akik a hagyományosan konzervatív német pénzügyi piacon tőkét fektettek volna vállalkozásukba.
"Olyan volt ez az időszak, mintha a senki földjén bolyongtak volna" – jellemezte a 36 éves vállalkozó az akkori helyzetüket a Financial Timesnak nyilatkozva.
Az elektrolizálók a hidrogén előállításának alapeszközei. Ezek bontják a vizet oxigénre és hidrogénre, hogy azután az utóbbi energiaforrásul szolgáljon. Ha az ehhez szükséges energia alternatív forrásból, például napenergiából származik, akkor beszélünk zöldhidrogénről. Erre utal a német cég neve: a Sunfire.
Az első nagy változást Greta Thunberg svéd környezetvédelmi aktivista fellépése hozta. Az ő kezdeményezésére diákok tízezrei követelték a világ zöldátállását a klímakatasztrófa elkerülése érdekében. Ezzel divatos politikai témává tették az energiatermelés forradalmi átalakítását.
Aztán jött az orosz invázió Ukrajna ellen, ami az égbe lökte az európai energiaárakat. Egyes cégek visszafogták a termelésüket, mások csődbe mentek emiatt. A politikai döntéshozók pánikszerűen keresni kezdték a kiutat az energiaválságból.
Eljött a Sunfire és a hozzá hasonló cégek ideje
Az európai vállalatok szembekerültek azzal, hogy nagyon gyorsan meg kell szabadulniuk a hagyományos függőségeiktől. Főként az orosz gázfüggőségtől és Kína túlsúlyától a tiszta energiatermelés – a nap- és szélenergia – technikai eszközeinek gyártásában.
Az Európai Bizottság 2022 májusában állt elő az európai zöldenergia-termelés bővítésének tervével. Ugyanebben a hónapban a bizottság és az elektrolizálókat gyártó vállalatok aláírtak egy szerződést arról, hogy 2025-ig tízszeresére növelik Európa hidrogénelőállítási kapacitását. Ennek hatására a Sunfire megrendelésállománya a tízszeresére nőtt 2021-hez képest.
Feltámad az állami támogatás
Az energiatermelés átalakulása azonban csak az egyik eleme a világ geopolitikai-geogazdasági átrendeződésének. A másik, hogy a kormányok visszatértek a jó öreg protekcionizmushoz. És ebben az EU-val szemben az USA is kihívást támaszt. A washingtoni kormány 369 milliárd dollár adókedvezménnyel támogatja az úgynevezett tiszta ipari ágazatokat. Ez a magyar GDP másfélszeresének megfelelő összeg.
Válaszul az Európai Bizottság a fenntartható gazdaságot szolgáló technológiák bővítésének és a szén-dioxid-kibocsátás leépítésének 2030-ig szóló tervével állt elő (Net Zero Industry Act). A Bruegel kutatóintézet szakértői szerint valójában ezzel Európa visszatér az 1960-as évek ipari tervezésének időszakába. Felülírva az unió egyébként piacpárti gazdaságfilozófiáját.
A világon indult verseny tétjét mutatja a BusinessEurope szakmai szervezet márciusi jelentése. E szerint az energiaválság csúcsán, 2022-ben a gáz európai nagykereskedelmi ára 1000 százalékkal volt magasabb, mint 2019-ben. Eközben az USA-ban 200 százalékos, Japánban 100 százalékos volt a plusz. Ez mutatja, hogy az európai vállalatok eltúlzott energiaköltségeik miatt reménytelen helyzetbe kerülhetnek a világpiaci versenyben.
Ennek elkerülését szolgálják az EU erőltetettnek tűnő átállási céljai. Például az, hogy 2050-re az európai gazdaság nettó szén-dioxid-kibocsátásának nullára kell csökkennie. Peter Wilhelm, az európai bevásárlóközpontok szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy kellene egy úti terv is, ami megmutatja, hogyan lehet e cél eléréséhez eljutni.
További fontos kérdés az átalakulás finanszírozása.
A BusinessEurope említett jelentése szerint az EU-ba irányuló közvetlen tőkebefektetések 66 százalékkal maradtak el 2021-ben a 2019-es összegtől. A vállalatvezetők sokat bírálják az EU-t azért, hogy a klímabarát fejlesztéseket támogató források átutalása elvész a bürokratikus ügyintézésben.
Ezt támasztja alá a Sunfire tapasztalata. Aldag elmondása szerint 18 hónap telt el azóta, hogy elindították pályázatukat egy 150 millió eurós támogatásra. (Ez 55,6 milliárd forint, a Lánchíd felújítási költségének a kétszerese. Azért egy ekkora összeg kifizetése előtt azért megremeghet az uniós bürokraták keze – a szerk.)
A szakértők nem mondanak sokat azzal, hogy az ipari forradalomban és a zöldátállásban folyó globális versenyben a lassúság az ellenfelek kezére játszik. Az energiatermelés átalakítását fel kell gyorsítani! Az innovatív gondolkodásra és a vállalkozói szellemre nagyobb szükség van, mint valaha.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 875,29 pontos, 0,75 százalékos emelkedéssel, 117 385,41 ponton, új csúcson zárt hétfőn.
