A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019. július 1-jén indította el a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), amely kapcsán azt kommunikálták, hogy a célja a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának növelése a hazai vállalati kötvénypiac likviditásának bővítésén keresztül. Ezt konyhanyelvre úgy fordíthatnánk le, hogy a jegybank beállt a vállalatok mögé annak érdekében, hogy olcsó forrásokhoz jussanak. A program keretében egyébként jegybank azt vállalja, hogy a cégek kötvényeinek (legfeljebb) felét azonnal, további 20 százalékát pedig a másodpiacról megvásárolja.
A potenciálisan jelentkező cégeket azzal szűrik meg, hogy a kibocsátásnak legalább egymilliárd forintosnak kell lennie, és a tervezett kötvény hitelminősítésének jobbnak kell lennie a B plusz szintnél. Ehhez eleve olyan nagy vállalatnak kell lennie az igénylőnek, amely elég jelentős fedezetet tud tenni a kötvények mögé. Még az MNB előzetes felmérése szerint sincs túl sok ilyen vállalat Magyarországon, a jegybank becslése szerint ugyanis hozzávetőleg 100-150 olyan cég van, amely 1 milliárd forint feletti, 40-60 pedig egy 10 milliárd feletti kötvénykibocsátást végre tud hajtani.
Tavaly már megmozdult a NER
Az indulást követően ugyanakkor ez az érintetti kör megmozdult, és mind a "piaci szereplők", mind a NER cégek komoly érdeklődést mutattak az NKP iránt. Ahogy arra tavaly decemberi elemzésünkben rámutattunk, az Opus Global (Mészáros Lőrinc), a Duna Aszfalt (Szíjj László), a 4iG (Jászai Gellért), az Appeninn (akkor még Tiborcz István érdekeltsége volt), a Market Építő (Garancsi István), a Baromfi-Coop (Bárány László), a BIF (Schmidt Mária) és az egyesek szerint Rogán Antalhoz köthető B+N Referencia Zrt. együttesen 187 milliárdot vonhat be növekedési kötvények révén. Ezeken túl a kormányközeli médiabirodalom ékköve, a TV2 is kibocsátott a program keretében 30 milliárd értékben kötvényt.
Az idei évben viszont úgy tűnt befagyott a program, legalábbis a BÉT oldalán megjelenő közlemények alapján többnyire csak a korábban bejelentett kibocsátásokkal kapcsolatos tájékoztatók jelentek meg, kivételt a Pannon Bio újabb kötvénykibocsátása jelentett. A BÉT oldala egyébként azért irányadó, mert az NKP keretében kibocsátott kötvények tőzsdei bevezetését is elvárják, és a vállalatok ezt a magyar piacon tudják a legegyszerűbben megtenni. Új kötvényaukcióról október elején találhattunk közleményt, amikor az ALTEO tudatta az NKP kötvényaukciójának eredményeit.
Az építőipar csúcsra járatása hozhat új kötvénykibocsátásokat
Azóta viszont két komoly kötvénykibocsátásról is jelent meg információ. Szerdán a Magyar Telekom jelezte, hogy a Növekedési kötvényprogramjának keretében 70 milliárd forintos kötvénykibocsátást tervez. Azt is közölték, hogy a futamidő várhatóan 7 év, azzal, hogy a hatodik év végén visszafizetnék a kötvények névértékének 50 százalékát. A kötvénykibocsátásból származó forrást befektetések megvalósításához, a vezetékes és mobil hálózat fejlesztésére és modernizációjára, frekvenciasávok vásárlására tervezik felhasználni.
Ennél szűkszavúbb volt a Market Zrt. tájékoztatója, amely azt jelezte, hogy az NKP keretében 2019.10.22-én kibocsátott és a BÉT XBond piacára bevezetett 20 milliárd forint névértékű kötvényen felül további 20 milliárd forint névértékű kötvényt kíván kibocsátani.
Látva a kormányzat beruházásélénkítő lépéseit, amely kiváltképpen az építőipar számára adhat újabb lökést, nem lenne egyébként meglepő, ha a jövőben a szektor más nagyvállalatai is ilyen formában vonnának be forrást. A Market mellett a Cordia, a Duna Aszfalt, a SkyGreen Buildings, az Appeninn, a BIF, a West Hungária Bau, az Épkar és a Wingholding is ilyen jellegű tevékenységet folytat, így könnyen lehet, hogy hamarosan a program forrásainak jelentős részét le fogják kötni.
Az Európai Bizottság elítélte, hogy kitiltottak öt európai tisztségviselőt az Egyesült Államokból. 
