A Defense News összeállításában, a 2023-as adatok alapján, egyetlen ukrán vállalat került be a top 100-as listára. Az Ukrán Védelmi Ipar (angolul: Ukrainian Defense Industry UDI), korábbi nevén Ukroboronprom a 49. helyezést érte el, és 16 helyet javított besorolásán az előző évhez képest. Ezzel vezeti a listát a legnagyobb éves növekedésben, mivel a cég bevételei 72 százalékkal nőttek 2022-ről 2023-ra, elérve a 2,2 milliárd dollárt. A portál emlékeztet, hogy az UDI a megelőző évben is jól teljesített, bevétele a  2021-es 755 millió dollárról 2022-ben közel 1,3 milliárd dollárra nőtt, persze főleg Oroszország Ukrajna elleni inváziója miatt — írja a Defense News.

Tavaly a top 100-as listán szereplő vállalatok több mint háromnegyedénél nőtt az alaptevékenységgel, tehát a fegyvergyártásal és/vagy kereskedelemmel összefüggő bevétel, és a lista cégeinek összebevétele is megugrott 2022-ről 2023-ra. Mindez annak ellenére alakult így, hogy a globális védelmi piac az elmúlt öt évben ingadozó tendenciákat mutatott.

A legutóbbi 13 százalékos növekedés az orosz-ukrán háború, Izrael és a Hamász militáns csoport közötti gázai harcok, a Libanonban működő Hezbollah militáns csoporttal való összecsapások, illetve az Ázsia-Csendes-óceáni térségben fennálló vitatott területek és Tajvan függetlensége miatti feszültségek közepette történt. Ezekre az eseményekre válaszul a világ kormányai többet költenek a védelemre, ami viszont növeli az iparági bevételeket.

Az Egyesült Államokban működő vállalatok túlsúlyban vannak a rangsorban, 48 listázott céggel. Nézzük, mely országok jöttek az amerikaiak után:

• 48 cég: Egyesült Államok
• 6 cég: Kína és az Egyesült Királyság
• 5 cég: Németország és Törökország
• 4 cég: Franciaország
• 3 cég: Izrael és Dél-Korea
• 2 cég: India, Olaszország, Norvégia és Spanyolország
• 1 cég: Ausztrália, Kanada, Hollandia, Finnország, Írország, Luxemburg, Lengyelország, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Svédország és Ukrajna

Az Airbust - amelynek jelentős hadiipari részlege van - nem lehetett egyértelműen egy országhoz sorolni, mert fő irodája Franciaországban található, míg központja Hollandiában, így kimaradt a fenti listából.

Az idei listán jelentős hiányosságok is vannak. Ismételten nincsenek orosz vállalatok az összesítésben, mivel nem reagáltak a Defense News információkéréseire. Ezen kívül japán cégek sem szerepelnek.

Néhány magáncég, amely valószínűleg jelentős védelmi bevételt termel, mint például a General Atomics, úgy döntött, hogy nem szolgáltat adatokat, míg technológiai cégek, köztük az Amazon és a Google, nem közölnek teljes információkat védelmi bevételeikről, és nem is kívánták ezt megtenni a lista számára.

A Defense News nem vett fel a listára orvosi és gyógyszeripari vállalatokat, mivel a lista célja, hogy azokra a szervezetekre összpontosítson, amelyek fegyverrendszereket, katonai eszközöket és kapcsolódó technológiákat gyártanak.

A kínai vállalatok esetében egy agytrösztre támaszkodtunk az adatok biztosítása érdekében. A China Aerospace Science and Industry Corp. nem adott ki adatokat. Az állami tulajdonú szervezet utoljára két éve szerepelt a rangsorban, akkor a 14. helyet érte el, több mint 13 milliárd dolláros védelmi bevétellel 2021-ben. Idén sikerült információkat gyűjtenie a Defense News-nek két indiai vállalatról, azonban tudósítója továbbra is börtönben van – jegyzi meg az orgánum.

A rangsorolt török cégek esetében fenntartásokat kell alkalmazni, mivel néhány bevételi adatot az úgynevezett inflációs számviteli módszerek alkalmazásával számítottak ki az ország magas inflációs rátája miatt.

Érdekességként megemlíthetjük, hogy Kelet-Közép-Európából egy másik cég, a lengyel Polish Armaments Group is felkerült a legnagyobb száz vállalat közé.

Az UDI, korábbi nevén Ukroboronprom

Az UDI sikeréről nyilatkozott Olekszandr Kamisin, a stratégiai iparágak ukrán minisztere is és megjegyezte, hogy 2024 első felében az UDI tartotta a lépést — írja a Militarnyi. Ez a gyors növekedés, a háború alatti állami megrendelések növekedése mellett, részben az UDI és a külföldi védelmi óriások közötti technológiai együttműködésnek is köszönhető.

„Természetesen nem az a célunk, hogy minél előbb végezzünk egy bármilyen rangsorban. Sajnos ez a gyors fejlődés kritikus szükségszerűségből fakad. Azonban, ha ránézünk erre a rangsorra, láthatjuk, hogy Ukrajna győzelme után a védelemipar az egyik legfontosabb exportja lesz gazdaságunknak” – tette hozzá az ukrán miniszter.

Az Ukroboronprom 2023-ban végrehajtott átalakítása az Ukrán Védelmi Ipar Zrt.-vé (UDI) a védelmi szektor modernizálását célzó átfogó reformkezdeményezés kulcsfontosságú eleme volt. Az átszervezés, amely 2023 júliusában fejeződött be, a hatékonyság, az átláthatóság és a vállalatirányítás javítását célozta meg. Ennek részeként a vállalatot specializált alholdingokra osztották, amelyek a páncélozott járművekre, repülőgép-javításra és precíziós fegyverekre összpontosítanak. Új felügyelő testületeket és belső ellenőrzési struktúrákat is bevezettek a korrupciós kockázatok csökkentése és a cég számos vállalatának hatékonyabb működése érdekében. Az UDI-nál jelenleg körülbelül 67 ezer munkavállalót foglalkoztatnak — írja az Army Recognition.

2024-ben az UDI továbbfejlesztette gyártási kapacitásait és nemzetközi jelenlétét. A német Rheinmetallal együttműködve új műhelyt nyitott páncélozott járművek javítására és gyártására. Termékpalettája kiterjedt modern aknákra, szovjet kaliberű lőszerekre és különböző drónokra, amelyeket NATO-tagországok támogatásával fejlesztettek ki. Ezek a fejlesztések tükrözik az ukrán védelmi ipar elmozdulását, és az UDI-t kulcsszereplővé teszik mind a nemzeti védelem, mind a globális fegyverpiac terén.

Emellett júliusban az UDI megnyitotta első nemzetközi képviseleti irodáját Washingtonban, amelynek célja a globális védelmi piacokon való jelenlét növelése. Ez a terjeszkedés összhangban van Ukrajna szélesebb célkitűzésével, hogy növelje szerepét a nemzetközi fegyveriparban, azzal az elvárással, hogy a védelmi export jelentős szerepet fog játszani az ország háború utáni gazdaságában.