A legnagyobb adósok listájának élén bérelt helye van a Honvédkórháznak 2,9 milliárd forinttal, ez 142 milliós havi növekedés eredménye. Szorosan a nyomában, 2,3 milliárd forinttal a Péterfy Sándor utcai kórházat találjuk, ahol 219 millió forinttal sikerült duzzasztani februárról márciusra a kifizetetlen számlák értékét. Csaknem kétmilliárd forintnyi adósságot görget maga előtt a Békés megyei Pándy Kálmán kórház, itt a növekedés 184 millió forint volt az előző hónaphoz képest – írja a napi.hu.
Egymilliárd forint fölötti adósságot halmozott fel egyenként további 10 nagy megyei kórház is, s csaknem eléri az egymilliárdot a budapesti Szent János kórház tartozása is, itt az utolsó havi adósságnövekedés 277 millió forint volt.
Elképesztő késedelmek
Név nélkül nyilatkozó, orvosi műszer-kereskedelemben érdekelt források megerősítették, elterjedtek a 2-300 napos késedelmek. Azt is elmondták, milyen elutasítással találkoznak, amikor csak felvetik a szerződésbe foglalt késedelmi kamat, illetve a számlánkénti, naponkénti 40 eurós behajtási költség megtérítésének kérdését. A tavalyi adósságrendezés előtt eleve aláíratták a beszállítókkal, hogy lemondnak erről a jogszabály által biztosított díjról.
Ugyanakkor a szállítási szerződések beszállítókra vonatkozó részének betartása nem lehet kérdéses, több százmilliós készletet kell fenntartaniuk a 24-48 órás szállítási határidők tartásához. Ilyen fizetési fegyelem mellett ez csak úgy lehetséges, ha az egyéb területekről származó árbevétellel vagy hitellel finanszírozzák a szállításokat, a cég működését. Ugyanakkor a hitelkamatot sem tudják érvényesíteni az árakban.
Általános vélekedés, hogy az elmúlt 5-8 évben folyamatos a fizetési morál romlása, az utóbbi időben pedig már kommunikálni sem lehet az intézményvezetőkkel, elérhetetlenné váltak, kerülik a megbeszélést.
Lennének ötletek
A kritikus helyzet elkerülése érdekében az Orvostechnikai Szövetség több javaslatot is megfogalmazott a döntéshozóknak. Ilyen például, hogy a költségvetés az egészségbiztosítási alap időarányos maradványából, valamint más forrásokból időszakosan - negyedévente vagy félévente -, év közben is nyújtson forrást az intézmények adósságának részkonszolidációjára.
Azt is szorgalmazzák, hogy a részleges adósságrendezések során olyan központi elvek érvényesüljenek, amelyek nem az intézmények által felhalmozott adósságokat, hanem a beszállítók követeléseinek jellemzőit illetve szerkezetét veszik alapul. Az adósságrendezésnél a fizetési határidőtől eltelt idő hossza, így az átlagos fizetési határidő csökkentése legyen a mérvadó a számlák kiegyenlítésénél, vagy határozzanak meg egy limitösszeget, s addig minden beszállító kapja meg követeléseit, az a felettieket pedig a rendelkezésre álló maradékból, a követeléseik arányában kapják meg a beszállítók.
Mielőbbi megoldást sürgetnek, mivel az OSZ szerint ma már az egészségügy finanszírozásában a beszállítók olyan szinten vesznek részt, ami a betegellátást veszélyeztetheti.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
