Mintegy 5400 megawatt új áramtermelő kapacitás létesítése lesz szükséges a következő tíz évben nagy valószínűség szerint, tizenöt év alatt pedig legalább 7000 megawattal kell bővíteni a magyarországi erőműállományt a biztonságos energiaellátás érdekében - derül ki a Magyar Villamosenergia-ipari és Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) elemzéséből.
Nem a fogyasztás nő nagyon, erőműből lesz kevesebb
Az elemzés megállapítja, hogy új erőművekre a következő két évtizedben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban a villamosenergia-igények növekedése miatt. Magyarországon Európához hasonlóan jellemző, hogy már nem növekszik a korábbihoz hasonló mértékben a villamosenergia-igény, mert előtérbe kerültek a hatékonysági törekvések.
Döntően nagyerőművek állnak le, a szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a rendszerből. A jelenleg meglévő több mint 7200 megawattnyi nagyerőmű-parkból a vizsgált időszak végére legfeljebb 4400 megawattra lehet számítani.
A kiserőművek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer megújulók) a rendszerben kisebb arányt képviselnek, ezért elöregedésük kevésbé meghatározó. Hosszabb távon a jelenleg működőknek a harmada maradhat csak meg.
|
| Honnan jön a magyar áram? Így álltunk 2014. végén. A mai kb. 8900 MW-ból öt év múlva nem egészen 6950 MW, a vizsgált időszak végére nagyjából 4900 MW maradhat meg, vagyis a teljesítőképesség közel felére csökkenhet 2030-ra. |
A gáz lesz a legfontosabb Magyarországnak
A Mavir szerint új erőmű építését a hazai trendek alapján földgáz és hasadóanyag primerenergia-hordozókra lehet alapozni, folyékony szénhidrogén csak a tartalékokhoz használható. A szén csak a vizsgált időhorizont után kerülhet előtérbe ismét, ha majd új technológiák állnak rendelkezésre.
Az egyik legvalószínűbb alkalmazott erőmű-technológia a következő időszakban eszerint a nagyerőműveknél a kondenzációs, összetett, gáz- és gőz-körfolyamatú (CCGT) megoldás lesz, az eddigi tervek ismeretében mintegy 3400 megawatt ilyen erőmű épülhet a következő másfél évtizedben Magyarországon. A Paksi Atomerőmű nagyblokkos bővítéséig várhatóan csak ilyen CCGT nagyerőművi egységek épülnek, tehát a földgáz válik a legfontosabb energiahordozóvá Magyarországon.
|
| Látható, hogy nagy valószínűséggel egy évtized alatt legalább mintegy 5400 MW-ot kell létesíteni, tizenöt év alatt pedig valamivel több mint 7000 MW-ot. Természetesen árnyalja a képet, hogy ezek egy részére megoldás lehet a most meglévő erőművek élettartamának meghosszabbítása is - írja a Mavir. |
Mi lesz, amíg nem bővítik Paksot?
2024-re és 2025-re üzembe kerülhetnek az új paksi blokkok, azonban még sok a nyitott kérdés. Az elemzés szerint a húszas évek második felében legalább egy atomerőművi egységgel feltétlenül számolni kell.
A kiserőművek bővítését az európai tendenciák alapján várhatóan befolyásolni fogják a különféle tenderek. Számítani lehet szélerőműves projektekre, ezekkel akár 1000 megawattra is nőhet 2030-ra a szélerőműves kapacitás. A naperőművek állománya pedig az utóbbi időszak ugrásszerű bővülését figyelembe véve 2030-ra 600 megawattra is bővülhet. Az összes megújuló kiserőmű kapacitása 2030-ra elérheti a 2500 megawattot a magyar rendszerben.
Sokat kell majd importálnunk
Az elemzés kitér arra, hogy a hazai erőmű-összetétel és a termelési költségek miatt a villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2014-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 33 százalékát tette ki. Rámutatnak: a magyar erőműrendszer beépített teljesítőképessége jelenleg már nem teszi lehetővé a villamosenergia-igények biztonságos ellátását tisztán hazai forrásból.
A 2030-ra végzett számítások szerint az ország jelentős mennyiségű (évi több mint 20 terawattóra) villamosenergia-importra szorulhat a jövőben megvalósuló erőművi létesítésektől és a gáztüzelésű erőművek piaci pozíciójától függően, egyben nem zárható ki, hogy akár 6 terawattórát exportáljon éves szinten.
Ma reggel így álltunk
Hatalmas bírságot kapott a Meta. 
