Több mint 300 üzlettel csökkent a CBA, a COOP és a Reál Hungária bolthálózata, az élelmiszeres piac 6 százalékos folyóáras átlagos növekedését egyikük sem érte el. Az élelmiszerláncok értékelésében nem csak a forgalom, hanem az egyes láncok boltjainak száma is fontos, nem közömbös ugyanis, egy-egy lánc hány darab és mekkora méretű bolttal üzemel. Az Auchan például 19 nagy alapterületű hipermarkettel nagyobb forgalmat csinál, mint a Pennyi több mint 200 diszkontja - írja a Blokkk.com
Versenyképességi szempontból komoly problémák vannak a kis és a nagyboltok között, a kisboltok ugyanis nagyobb munkával és több költséggel járnak, mint nagyobb társaik. Sok településre kell egy-egy kisboltba kevés árut eljuttatni, ami jelentős fuvarköltséget jelent, egy-egy darab, kilónyi, vagy liternyi élelmiszerféleségre számolva, szemben a nagyobb alapterületű hálózatokkal.
Legalább ezer bolt tűnt el az országból
A szervezeti elaprózottság további hátrányokat is okoz, például több boltvezető, vagy éppen pénztár kell ugyanakkora forgalomhoz egy kisebb alapterületű boltokból álló bolthálózatban. Az élelmiszeres boltok forgalma - folyó áron 6 százalékkal nőtt, a Coop-nál 4 százalékkal, a Reál Hungáriánál 2 százalékkal és a CBA-nal 1 százalékkal emelkedett. A három lánc egyébként 1,500 milliárdot visz a 4,800 milliárdos élelmiszerbolti piacból, ami 30 százalék feletti részesedést jelent.
|
Megvan, miért vásároltak sokkal többet a magyarok Kiadta második becslését a KSH, még erőteljesebben nőtt a boltok forgalma, mint elsőre gondolták. Részletek >>> |
A magyar élelmiszerláncoknál fontos, hogy az ország minden pontján vannak franchise partnerek, a lánchoz szorosan kötődő tagok és olyanok is, akik csak lazábban, például pusztán egyszerű árubeszerzéssel kapcsolódnak oda, de többel nem. Ezek alapján a CBA-nál nagyjából ezer, a Coopnál 2500 körül lehet a láncokhoz szorosabban kötődő boltok száma. A Reálnál - itt inkább csak a bolt alapterülete alapján lehet sorolni - a nagyobbak száma félezer alatt mozog.
A rendelkezésre álló információk alapján a magyar élelmiszeres láncoknál a hozzájuk szorosabban, vagy lazábban kötődők körében 2017-ben háromszázzal csökkent a boltok száma. Ebben nem csak boltbezárás tartozik – az is lehet, hogy bizonyos üzletek kiszorultak a láncok köréből. Összességében egyébként a teljes magyar boltos élelmiszer kiskereskedelemben ezerrel csökkent a boltszám 2017-ben.
|
Komoly a verseny: így teljesítettek a legnagyobb üzletek A diszkontok másfélszeresére növelték piacukat öt év alatt, a növekedésnek felét pedig ők hozták 2017-ben. A boltos kiskereskedelem (élelmiszer és iparcikk együtt) tízezer-négyszáz milliárd forint volt tavaly, ami a pénztárakban hagyott pénzt nézve 760 milliárd forintos bővülést jelent. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Vége a társadalmi munkának. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
