Előrebocsátjuk, hogy kerékpározni jó, és hibái ellenére még Bubizni is, legalábbis e sorok szerzője sokkal jobban szereti mind a tömegközlekedésnél, mint a gyaloglásnál. Éves bérletet azonban nem venne, ellenben a kedvezményes, 3000 forintos, év végéig érvényes indulóbérletet nem bánta meg. Anyagilag is megérte – sok metrójegyet kivált –, és tényleg jó a szolgáltatás kipróbálására.
A féléves, éves bérlet mellett szól viszont az, hogy jelenleg ezekből is jelentős kedvezményt adnak. Egyrészt elengedik a díj nagyjából harmadát, másrészt a maradék jelentős része is „lebeszélhető”, vagyis a félórás ingyenes időkeret túllépése esetén használati díjra fordítható. Így félár alatti díj jön ki.
De a puszta számokon túl van itt néhány dilemma, érdemes-e beszállni épp most, és ha igen, vegyünk-e bérletet.
1. Jön a tél
Nem nagyon lesz kedved biciklizni. Nedves, havas úton vagy ködben veszélyes, hidegben kellemetlen, nincs is mit tovább ragozni rajta. Talán még lesz pár kellemes őszi hét, ebben az esetben még mindig jobban megéri a kedvezményes indulóbérlet, azután valamikor márciusban újra el lehet dönteni, érdemes-e bérletet venni, és milyet.
2. A biciklistársadalom trabantja
Amikor egy lassú jármű mögött az autósok nem tudnak előzni, felgyűlik mögötte a sor, az autósok káromkodnak, a trabantos kényelmetlenül érzi magát. Na ez történik a Bubi-val is, amelyet a robosztus felépítés, a nagy súly – valószínűleg a különböző biztonsági megoldások miatt – erősen lelassítanak.
|
| Teli a pohár... |
Még sík terepen is kifejezetten nehéz tekerni, a háromfokozatú váltó kevés. Azt hitte, Pest lapályon fekszik? A Bubival kiderül, hogy nem teljesen, a Belvárosban is lehet emelkedőt találni, a Margit hídra feltekerni pedig egész komoly testmozgás.
3. Észnél kell lenni időben
Ha Bubizik, keresse elő rég levetett karóráját, és figyeljen az időre, könnyű ugyanis kifutni belőle. Két, egymástól távolabbi állomás között, főleg ha sok az útlezárás, egyirányú utca, jelzőlámpa, kerékpárral behajtani tilos, simán lehet 30-45 perc is az út. (Eddigi rekordunk: Batthyány tér-Lehel tér: 27 perc, de ennél jóval hosszabb útvonalak is léteznek.) Fél órán belül ugyanis ingyenes a használat, utána viszont borsos árak következnek, nem árt vigyázni. Felejtse el a ráérős kerékpáros városnézést.
Trükk: meg lehet próbálni letenni félúton, és újat felvenni. Erre az ügyfélszolgálaton személyesen azt mondták, lehetséges, de „hát, lehet hogy várni kell a kettő között öt-tíz percet”. A biztonság kedvéért újra kérdeztük telefonon, ott határozottan tíz percet mondtak. Ennyit mondjuk a buszmegállóban is gyakran várni kell.
4. Nem olcsó mulatság
Nemzetközi összehasonlításban is, a hazai viszonyokhoz képest is drágának tűnik a bérletek alapára, hátha jövőre csökkentik. (A bécsi rendszert például bízvást lehet ingyenkerékpárnak nevezni.) A bevezetőben említett féléves és éves indulási bérletkedvezményekkel együtt azonban megérheti, ha télen is akar valaki rendszeresen tekerni. A napi, heti jegyek a magas kaució miatt alighanem felejtősek.
5. Homokszemek a fogaskerekek között
A rendszer működése ma is kísérletinek tűnik. Előfordult, és nem egyszer, hogy egy egész állomáson nem lehetett kikölcsönözni egy bringát sem kártyával, nem tudni miért, talán elmegy ilyenkor az internet vagy lefagy egy számítógép. Már néhány hét üzem után is akad bringa, amely kis hibás, például nem vált a váltója, csak dombnak felfelé. A kormányzás bizonytalan érzetet kelt, valami mintha kiegyensúlyozatlan lenne elől. Két alkalommal tettünk fel kérdéseket e-mail-ben ügyfélként, egyszer válaszoltak, egyszer nem - ez 50 százalék, telefonon biztosan gyorsabb.
6. Lepusztul vagy tovább fejlődik?
Nem lesznek választások jövőre, így ki tudja, szinten tartják-e a szolgáltatást, vagy jó magyar szokás szerint az ünnepélyes átadás utáni lassú lepusztulás vár rá – mondhatnánk. (A Mol Bubit eredetileg két héttel az országgyűlési választások előtt tervezték átadni, majd pár héttel az önkormányzati előtt sikerült.) Ennek ellentmond az a hír, hogy tavasszal a kötbérből a szolgáltatás fejlesztését tervezik, új állomásokkal és kerékpárokkal. Másrészt nagyon szem előtt van, a minőségromlás azonnal látszana, a balesetveszélyről nem is beszélve. De legyünk optimisták, még javulhat is.
7. Veszélyes
Élni veszélyes, közlekedni veszélyes, kerékpározni veszélyes. Sisak nélkül különösen veszélyes, még akkor is, ha a száguldozás veszélye ebben az esetben nem igazán áll fenn. (Elénk kitolató autó, lelépő gyalogos, csúszós macskakő, meg nem adott elsőbbség, agresszív vagy figyelmetlen autós, hogy csak pár veszélyforrást említsünk.) Veszélyes, hogy nincs mindenütt kerékpárút, vagy messzire elterelik úticélunktól, a dokkolóállomások pedig néha elég lehetetlen, forgalmas helyen vannak, bicikliúttól távol.
|
| Üres a pohár... |
Veszélyes, ha nem emlékszünk a KRESZ-re, vagy soha nem is tanultuk. A Bubisok nyilván jórészt nem voltak eddig rendszeres bringások, egy részük olyan lehet, mind az autósok között a vasárnapi vezető, rutintalan vagy tapasztalatlan. Ha magára ismer, különösen vigyázzon.
8. Az anyagi felelősség
Egy bérlettel, még a 3000 forintos induló bérlettel is ki lehet kölcsönözni egyszerre négy bringát, tehát családtagokat, barátokat is meg lehet rá hívni. Annak sincs akadálya a gyakorlatban, hogy a bérletként működő kártyát kölcsönadjuk. Ám anyagi felelősséggel tartozunk mindegyik járműért, baleset, lopás, rongálás esetén.
Probléma lehet a véletlen időtúllépés. A Bubi ügyfélszolgálaton lelkünkre kötötték szeptember végén, hogy alaposan dokkoljunk, utána még rángassuk meg kicsit a kerékpárt, hogy jól van-e rögzítve. Sőt, javasolták, hogy lehetőleg okostelefonnal nézzük meg az interneten a Bubi-fiókunkat, ahol leolvasható, a rendszer regisztrálta-e a kerékpár visszaadását.
Véletlen malőrök is akadhatnak, az egyik felhasználó például arról számolt be az interneten, hogy kölcsönkártyával a teli kerékpárdokkoló vészparkoló korlátjához rögzített két járművet. Csak másnap tudta meg, hogy kilencezer forintot veszített azért, mert nem tudta, nem vette észre a megfelelő táblán, hogy még az „OK” gombot is le kellett nyomnia a dokkolás után.
Sajtóhírek szerint időnként a rendőrség is "rászáll a biciklisekre", azaz valamely forgalmas ponton őket ellenőrzi, bünteti. A közlekedési szabályok a kerékpárosokra is vonatkoznak, elvileg bárhol bele lehet szaladni egy közlekedési bírságba, ami mindjárt jól átírná a bérletárak gazdaságosságáról alkotott elképzelésünket.
Nem kéne piszkálni az orosz olajfinomítókat? 
