Magamtól eszembe se jutott volna magyarul tanulni egy külföldi alkalmazás segítségével, mégiscsak vagyok annyira szerencsés, hogy az anyatejjel szívtam magamba a világ legszebb és legnehezebb nyelvét, így az ember természetesnek veszi, hogy legalább az anyanyelvét jól beszéli. Korábban már összeszedtük a legjobb nyelvtanuló alkalmazások listáját, a talán legnépszerűbbnek számító Duolingo pedig nemrég jelentette be, hogy végre elindítja a magyar nyelvű kurzusát – vagyis bárki, aki beszél angolul, az elkezdhet barátkozni a mi nyelvünkkel is. A lelkesedés pedig látványos: jelenleg mintegy félmillió külföldi próbálja elsajátítani a magyar virtust a nyelven keresztül.

Köztük egy kedves (spanyol ajkú) barátom is, aki engem akart meglepni azzal, hogy megtanul a kedvemért magyarul, de az első lecke után inkább átnyergelt a kevesebb hajtépést és könnyeket igénylő japánra (megjegyezném, sokkal logikusabb nyelv, mint a magyar). Külföldi ismerőseim hallottak már magyarul beszélni, elmondásuk szerint egy avatatlan fül számára a nyelv valahol félúton van a finn, a Tolkien-féle elf, a részeg orosz és valami démoni között, a nyelvtan viszontagságait pedig már Bencze Imre is megénekelte Édes, ékes apanyelvünk című művében:

Mindezek után úgy döntöttem, hogy ha már ilyen pazar hírnevünk van, próbára teszem a saját anyanyelvem.

Gratulálunk, 9-es szintű magyar vagy!

Bármilyen nyelvet kezdünk el Duolingón, lehetőségünk van teljesen a nulláról indulni (vagyis amikor nem beszélünk egy árva kukkot sem), a bátrabbak pedig kitölthetik a szintfelmérőt, ami a válaszokból próbálja kiszűrni, hogy nagyjából mennyit tudunk egy adott nyelvből, és a korábbi hibák alapján az algoritmus úgy állítja össze a kérdéssort, hogy végül egy hozzávetőlegesen reális képet kapjunk a saját tudásunkról. Mivel elég profinak gondoltam magam magyarból, így nekiálltam kitölteni a tesztet – fontos, hogy ehhez nem árt, ha az embernek van egy folyékony társalgási angolja, jó nyelvtannal. A Duolingo sajnos ebből a szempontból rosszabb, mint az érettségi bizottság nyelvtan-elnöke.

Itt még egyszerű dolgunk van, bár egy kezdőnek a mondat elég összetett lehet.

Az alkalmazás ugyanis számos esetben alapvető, bevált magyar formulákat jelölt hibásként. Nem „úszni megyek”, hanem „én úszni megyek” – hiszen az angol kiteszi a személyes névmást a mondat elejére. A nagyjából 10 perces, körülbelül 40-50 feladatot feldobó teszt során több ízben is téptem a hajam az ilyen problémák miatt (ezt egyébként lehet jelezni a készítőknek, a kurzust folyamatosan frissítik).

Egy megcsúszó ujj a billentyűzeten és egy apró figyelmetlenség, és kezdhetjük elölről a feladatot.

Ugyanakkor dicséretre méltó, hogy nagyon szép felolvasórobotot találtak a kurzushoz, a szavakat szépen, megfelelő hangsúllyal ejti ki, és az elhangzó mondatokat többször is egymás után felolvastathatjuk, így ha mást nem, a saját fülünk után gyakorolhatjuk a kiejtést. Van hallás utáni értés, itt azonban gyakran a legkisebb elgépelést is hibának veszi a program (ekkor a lecke végén meg kell ismételni a feladatot, addig, amíg nem sikerül jól). Ez inkább idegesítő, semmint komoly hiba.

Szinte biztos vagyok abban, hogy ilyet élő beszédben egyik nyelvben sem mondanak...

A magyar nyelv, amennyire különbözik, annyira szörnyen hangzik egy másik nyelv szó szerinti fordításában, így bár nyelvtanilag tökéletes formulákat kapunk, valójában soha senki sem beszélne ilyen fordulatokkal az utcán vagy a sarki kávézóban. A már említett gépelési hibákból, téves fordulatokból vagy az „utcanyelvi” megfelelőből négy-öt (hiba) is elég volt ahhoz, hogy végül az alkalmazás kiköpje: gratulálok, 9-es szintű magyar vagyok, és még 20 lecke elvégzésével befejezhetem a kurzust, amivel már biztosan nem adnak el, ha Magyarországra érkeznék turistaként – de legalábbis én szabhatom az árat.

Mire megy ezzel a turista?

Ha nagyon szőrös szívű akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy nagyjából ugyanannyira, mintha egy kis útikönyvből próbálnánk megértetni magunkat a világ bármely táján: kézzel-lábbal elmutogatva még csak-csak, de ahhoz, hogy értelmes beszélgetést folytassunk egy anyanyelvűvel, valójában nagyon kevesek ezek az alkalmazásos nyelvkurzusok. Egy alapszókincset és a nyelvtani alapokat képesek átadni, a tantermi csoportos oktatást azonban nem tudják helyettesíteni (nincs benne például kiejtési gyakorlat).

Hogy érdemes-e? Szórakoztatónak mindenképp szórakoztató, amellett, hogy ha mást nem, ingyen, játékos formában hozzájuthatunk egy olyan alapszókincshez, amit egy-egy nyaralás alkalmával használni tudunk. A magyar egyébként is egy, a kivételeiről és különleges eseteiről elhíresült nyelv, így ha már egy külföldi vette a fáradságot, hogy megtanulja, legyünk velük egy kicsit türelmesebbek. Egy sör mellett biztosan el tudnak majd velünk beszélgetni az időjárásról, meg tudják mondani, mijük fáj vagy útbaigazítást tudnak kérni, de ennél többre nem igazán jó. Ezt viszont nagyon jól meg tudja tanítani.