Beférkőznek az életünkbe, mégsem tudunk mit kezdeni a drónokkal?

Az Easyjet drónja

A drónok népszerűsége a magánemberek és a vállalkozások körében is töretlenül nő. A következő 10 évben a katonai és civil drónpiac mérete becslések szerint elérheti akár az 59 milliárd fontot, 2035-re a technológia alkalmazása pedig akár a mindennapok részévé is válhat. A vállalatok óriási összegeket fordítanak fejlesztésre: a Samsung létrehozott egy drónokra és egyéb robot-technológiák kutatására specializálódott laboratóriumot, a Facebook 2014-es bejelentésében pedig azt nyilatkozta, hogy drónok segítségével tervezi eljuttatni az internetet a világ kevésbé fejlett részeire. Az Amazon, a Google, és az Alibaba a házhozszállításban kísérletezik, előbbi például épp most teszteli a drónokkal megvalósuló szállítási szolgáltatását.

Mit mond róla a törvény?

„A drónok jogi szempontból is légi járműnek minősülnek, ami azt jelenti, hogy speciálisan a drónokra vonatkozó szabályozás hiányában jobb híján a hatályos légiközlekedési törvények vonatkoznak rájuk” – fogalmaz Ódor Dániel, a Taylor Wessing ügyvédi iroda jogásza. Az Egyesült Királyságban például jelenleg több mint 300 cégnek és szervezetnek – többek között filmipari, fotós és produkciós cégeknek – van engedélye drónok reptetésére, a globális légiközlekedési törvények azonban komoly akadályt jelenthetnek a drónok szélesebb körű használatához világszerte.

Jelenleg hazánkban is kizárólag a Nemzeti Közlekedési Hatóság mellett működő Légügyi Hivatal által kibocsátott eseti légtérhasználati engedély birtokában lehet a drónokat legálisan használni. Speciális külön törvény hiányában egy sor, a klasszikus légiközlekedésre vonatkozó szabály vonatkozik a drónokra.

Ezen jogszabályok azonban nincsenek tekintettel számos olyan újonnan jelentkező kihívásra, amelyek speciálisan a drónhasználathoz köthetők, továbbá indokolt lenne a hobbi és a kereskedelmi célú drónhasználókra vonatkoztatott külön szabályozás megteremtése.

Adatvédelmi aggályokat is felvet

További gyakori ellenérv a drónokkal kapcsolatban a magánszféra- és adatvédelem kérdése. Az általuk rögzített személyes adatok – azaz a drónok felhasználásával rögzített fényképek, videofelvételek, GPS pozíciók - komoly személyiségi jogi aggályokat vetnek fel. Erre tekintettel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részletes ajánlást fogalmazott meg a jogalkotó számára a dróntörvény adatvédelmi kérdései vonatkozásában.

Jön a drónbiztosítás

Az adatvédelem területén túl azonban számos egyéb jogterületet is érint a drónhasználat kérdése. „Ha egy drón lezuhan, személyi sérülést vagy káresetet is okozhat. Ez kártérítési követelésekhez vezethet, így valószínűleg megnyílik majd a drónbiztosítások piaca. Kérdéses, hogy a jelenlegi törvényi keretek képesek-e megbirkózni ezzel a kérdéssel, így lehetséges, hogy több szabályozást is át kell majd alakítani”- fogalmaz Ódor Dániel. Hozzáteszi: „ha a jogi környezet túlzottan szigorúan alakul, akkor a drónok elterjedésére vonatkozó jelenlegi előrejelzések igencsak optimistának mondhatók. Ugyanakkor, ha túl engedékeny lesz a szabályozás, vagy nem megfelelően kezeli a drónok alkalmazásában rejlő kockázatokat, akkor a rosszindulatú felhasználás katasztrofális eseményekhez vezethet.

Hazánkban ugyan megindult a jogszabályalkotási folyamat, de kezdeti szakaszban tart. Jelenleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság által elkészített munkaanyag áll rendelkezésre, amelytől azonban szakmai és társadalmi egyeztetéseken túl még hosszú út vezet egy végleges dróntörvény elfogadásig. Uniós szinten az Európai Bizottság legutóbbi közleménye alapján 2016-tól várható a drónok polgári légtérbe történő fokozatos integrációjának megkezdése, amely eredményeként 2018-ra megszülethet az uniós szintű egységes szabályozás is.