|
| Forrás: MTI/Mohai Balázs |
A Magyar Nemzet birtokába került egy törvénytervezet, ami igen súlyosan bírálja a hazai közétkeztetés helyzetét: 20-30 évvel ezelőtti állapotok, siralmas minőség, koszos étkezők, silány alapanyagok. Amennyiben a kormány megtárgyalja és elfogadja a törvénytervezetet, úgy a feje tetejére állhat a hazai közétkeztetés, remélhetőleg a jobb irányba. A javaslat szerint ugyanis nem csak az állam finanszírozná ezt, hanem a minőségi és a szervezési feladatokba is beleszólást kapnának. Az új rendszer emellett fokozatosan lépne életbe, első körben az iskolákban, óvodákban és egyéb oktatási intézményekben, a katonaság és a kórházak később következnek.
Az egyik megoldás az lenne, hogy a Nébih felügyelné az egészet, így kibővített hatáskörrel ők felügyelnék ezentúl a menzákat is. Egy „B verzió” szerint egy új, a Miniszterelnökség irányítása alá tartozó szervezetet hoznának létre, amely központilag koordinálná a feladatokat. Egy harmadik, ám korán elvetett C lehetőség, hogy egy teljesen új, állami tulajdonú, non-profit társaság felügyelné ezt, amely központilag választaná ki az ország egyes körzeteiben, hogy ki vállalhat közétkeztetési feladatot, és ki nem. Ez azonban átláthatatlanná tenné az intézmény működését, arról nem is beszélve, hogy könnyen korrupcióra és megvesztegetésre adna lehetőséget.
Ami már adott: pontrendszer
A Nébihnek ugyanakkor már létezik egy pontozórendszere, amit használnak is a menzák besorolásakor, ezt használnák fel a finanszírozásnál is. A hatóságok 2015 óta végeznek ellenőrzéseket, a több mint kétezer főzőkonyha vizsgálata után pedig azt állapították meg, hogy a fogyasztók 4,1 százaléka eszik elégtelen, 15,5 százaléka elégséges, 35,3 százaléka közepes, 32,1 százaléka jó, míg 12,9 százaléka jeles minősítéssel rendelkező főzőkonyháról származó ételt. Ezeknek a vizsgálatoknak azonban, bár az eredményeket fotóval is közlik, nem sok eredménye volt.
A finanszírozásnál pozitívumként vennék figyelembe, ha a vállalat rövid ellátási láncok beépítésével, termelői csoportok bevonásával dolgozik, valamint ha helyi munkaerőt foglalkoztat, nagyobb arányban használ bioélelmiszereket és ha figyelembe veszi az egészségügyi szempontokat is. A jobban teljesítők több pénzt kapnának, ugyanakkor arra ügyelni kell, hogy az átalakítás ne járjon forrásmegvonással, így ugyanis a rosszul pontozott menzákon nem javulnának az állapotok, sőt, adott esetben a bezárások miatt az ellátás is elakadhat
