A jelenleg dohánytermékeket is áruló kiskereskedelmi egységek szinte biztos bevételcsökkenéssel néznek szembe, a dohány-nagykereskedők pedig több ezer kockázatos vevőt kaphatnak a „trafiktörvény” júliusi hatálybalépésével - mutat rá az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb tanulmánya. Az árusítóhelyek számának drasztikus csökkenése a feketepiac részesedését növelheti, a dohánytermékek alacsony árrése miatt pedig az alacsonyabb forgalmú trafikok létjogosultsága is kétséges.
A nagykereskedők nagyon bizonytalan helyzetbe kerülnek
A mintegy 500 milliárd forintos magyar dohánypiacon a korábbi körülbelül 40-42 ezer bejáratott, üzletileg többé-kevésbé sikeres egység helyett néhány ezer, zömmel újonnan alakuló, üzleti múlttal nem feltétlenül rendelkező vállalkozás szolgálja majd ki a vevőket, amely a korábbinál kockázatosabb helyzetbe hozza a dohány-nagykereskedőket – hívja fel a figyelmet az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb tanulmánya.
„A dohány-nagykereskedők szinte összes, meglévő kockázati besorolással rendelkező ügyfele eltűnik, és egyik napról a másikra teljesen új összetételű vevőportfóliót kell majd kezelniük. Ez hitelbiztosítási szempontból nagyon szokatlan és rendkívül kockázatos helyzet lesz, amelyre minden lehetséges eszközzel fel kell készülni” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
Az üzleti kockázatokat az is növeli, hogy a mostani boltok legkésőbb 2013. július 16-ig árusíthatják a dohánytermékeket, azonban ezután a jelenlegi dohány-nagykereskedők kötelesek visszavásárolni a még fel nem használt, bontatlan csomagolású dohánykészleteket.
A káros szenvedélyek árudája sem biztos, hogy sikeres lesz
A megszerzett koncesszió ellenére a trafikok tulajdonosai sem érezhetik magukat teljes biztonságban. Az Atradius szerint a működési kockázataik egy részével már a kormányzat is tisztában van, hiszen az egyik februári módosítás során bővítették az újonnan alakuló egységes kinézetű boltokban kapható termékek körét: már nemcsak dohány- és szerencsejáték-termékek és cikkek vásárolhatók majd, hanem alkoholos italok, üdítők, ásványvizek és újságok is.
Az Atradius szerint ez a módosítás mindenképpen jót tesz a trafikok üzemeltetőinek, hiszen jelenleg a dohánytermékek és a dohányzási kellékek forgalmából jelenleg átlagosan 6-7%-os bruttó haszon érhető el, amely alacsony forgalom esetén nem képes eltartani egy boltot. Napvilágra kerültek olyan találgatások is, hogy a „trafiktörvény” hatályba lépése után adminisztratív eszközökkel növelné a kormány a dohánytermékek árrését. Mindemellett még a nagyobb termékskálával sem biztos a siker, az adott bolt elhelyezkedésén, valamint az üzemeletető rátermettségén és tapasztalatain is sok múlik.
A jelenleg árusító boltoknak jelentős kiesést okozhat
A jelenleg dohánytermékeket is árusító boltoknál bevétel- és profitcsökkenéssel lehet majd számolni, ugyanis az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmon belül azoknak a termékeknek a részesedése, amelyeket a jövőben az új nemzeti dohányboltok is árusíthatnának, megközelíti a 40%-ot. Emellett egyes üzletekben a teljes forgalom 30%-át a dohánytermékek forgalma teszi ki, így a változtatások munkahelyek megszűnését is eredményezhetik - véli az Atradius.
Drágább lesz és nehezen hozzáférhető: ez a feketepiacnak kedvez
|
| Csempészcigi az Intercity-n |
Ugyancsak valószínűsíthető, teszi hozzá az Atradius, hogy a teljes magyar dohánypiac forgalma is csökken majd, hiszen a körülményesebb hozzáférés és az esetlegesen megnövekvő árrés miatt dráguló dohánytermékeket kevesebben engedhetik majd meg maguknak.
Ez a két tényező azonban nem feltétlenül eredményezi majd a valós fogyasztás visszaesését, de mindenképpen hatással lesz a beszerzési csatornákra, azaz ismét növekedhet a feketepiac és a magánimport részesedése a forgalomban – tette hozzá Vanek Balázs.
Többet költünk cigire, mint ruhára
A magyar dohánypiac méretét az éves 500 milliárd forintos forgalom mellett jól érzékelteti, hogy a főbb árucsoportok közül a dohányáruk részesedése 2012-ben 4,06%-os értéket tett ki a teljes kiskereskedelmi eladási forgalomban. Összehasonlításképpen, ugyanebben az időszakban csak az élelmiszerek (26,32%), az üzemanyagok (19,39%) és a gyógyszerek, gyógyászati cikkek (5,43%) részesedése volt magasabb. De összességében a magyarok többet költöttek 2012-ben dohánytermékekre, mint bútorokra (1,33%), ruházatra (3,78%).
Az elemzők pulzusa szaporábban ver. 
