Egy napfényes sziget Tunéziában, amit neked is látnod kell!

Fehér homokos tengerpart (Fotó: Valkai Nikoletta)

Homérosz Odüsszeiájában még a „Lótuszevők szigeteként” szerepelt Djerba. A legenda úgy tartja, Odüsszeusz és társai hajóútjuk során a szigeten ittak a titokzatos lótuszitalból. A mézízű, mámorító italtól olyan boldogságot éreztek, hogy elfelejtették, vissza kell menniük a hazájukba.

A Djerbára érkező turistákat is ehhez hasonló érzés ejtheti rabul. Lótuszt ugyan nem találtunk a Budapest nagyságú (514 négyzetkilométer, 25-28 kilométer széles, illetve hosszú) szigeten, annál több a látnivaló. Képeslapra illő pálmafás tengerpart, graffiti-falu, krokodilok és elképesztő luxus: mind egyetlen helyen.

Eltévesztettük a kontinenst?

Tunézia legnagyobb szigete a fővárostól, Tunisztól a Tunisair Expressz légitársaság belföldi járatával alig egy órás repülőútra található, az ország déli részén. A magyaroknak jó hír, hogy Djerba Magyarországról átszállás nélkül is megközelíthető: a Taurus Reisen utazási iroda hetente induló charterjáratával Budapestről 2,5 óra az út.

Djerba térképe a római út mellett (Fotó: Valkai Nikoletta)

A sziget északi csücskében lévő repülőtértől a szállodák nagyjából 20 percre vannak autóval, de kényelmes távolságban minden megtalálható: 30 perc utazással bármelyik település elérhető. A sziget a szárazföldről is megközelíthető a római úton keresztül.

Ha nyaralásról van szó, az egyik legfontosabb tényező az időjárás. Djerbán erre nem lehet panasz. Szinte egész évben nyár van, az év 365 napjából 310-ben süt a nap. A jó idő (30 fok körüli hőmérséklet) hosszan garantált, a turistáknak május elejétől egészen október végéig érdemes idejönni. A pálmafás és finom homokkal borított tengerparton sétálva pedig olyan érzés foghat el, mintha nem Észak-Afrikában, hanem inkább valahol a Karib-térségben lennénk.

A tengerpart (Fotó: Böjte Csenge)

A szállodáknak saját tengerpartjuk van. Ezeket kizárólag a turisták használhatják, oda helyiek nem mehetnek. Akár napkeltekor, akár napnyugtakor, óriási sétát lehet tenni a végtelen homokos tengerparton. A tenger lépésenként mélyül, a türkizkék színű víz lassan válik sötétkékké. A parttól pár méterre rengeteg az árnyékot bőven adó pálmafa.

A szállodák főleg a sziget keleti, homokos partszakaszú részén fekszenek. A 17 tunéziai szállodából álló El Mouradi lánc egységei megtalálható Sousse-ban, Hammametben, Monastirban, és all inclusive ellátást kínál az utasoknak Djerbán is. A hotelek többsége all inclusive rendszerben működik, és saját partszakaszuk mellett tengervizes, illetve édesvizű medencét is kínálnak a gyerekeknek.

Mennyire biztonságos? A 2011-es forradalom és a 2015-ös Sousse-i merénylet komolyan visszavetette egész Tunézia idegenforgalmát. A turisták távol maradása, és a többi desztináció turizmusát is visszavető félelem ugyanakkor alaptalan. Az országban komoly figyelmet fordítanak a biztonságra, bízva abban, hogy újra nő majd a turisták száma. Ez mindinkább igaz Djerbára is. Nem csak a szigeten, de az egész országban a települések előtt, a körforgalmaknál és nagyobb csomópontoknál rendőrök állnak, a turistákat civil ruhások védik.

Ha valaki ennél is többre vágyna, azt is megtalálhatja a szigeten. A Hasdrubal Prestige Thalassa maga a luxus a pihenésre vágyóknak. Az ötcsillagos exkluzív hotel hatalmas, mintegy 11 ezer négyzetméteres gyógy- és wellnessközpontjában például thalassoterápiát alkalmaznak, azaz tengervízből nyert ásványi anyagokat használnak a szépítő kezeléseknél.

A djerbai tengerpart (Fotó: Böjte Csenge)

Ha már tengervíz! A szigeten komoly problémát jelent az ivóvíz hiánya, ezt a római út mellett futó vízvezeték-hálózattal orvosolják. A hálózat 60 kilométerről, Metameurból szállít ivóvizet két csövön keresztül, egyiken a szállodákba, másikon a helyieknek. A hálózatot várhatóan jövőre kiegészíti az a rendszer is, amely a Földközi-tenger sós vizét ivóvízzé alakítja át.

Vesszünk el a bazárban

Djerba nemcsak annak lehet remek választás, aki naphosszat a tengerparton pihenne, hanem annak is, aki szereti felfedezni a helyi attrakciókat. A 90 ezer lakost számláló sziget fővárosa, Houmet Souk Djerba északi részén fekszik, nem messze a repülőtértől. Nem szabad kihagyni a Medinát, azaz az óváros hangulatos piacát.

Bazár Houmet Soukban (Fotó: Böjte Csenge)

Rengeteg textíliát, gyapjút, bőröket, ékszert, a főtéren lévő bazárosoknál cserépedényeket, fonott kosarakat és szalmakalapokat árulnak. A város kikötőjében kiadós sétát tehetünk, érdemes felkeresni a XV. században épült tengerparti erődöt, a Sidi Zitoun mauzóleumot és a Djama el Ghorba mecsetet.

Közlekedés szempontjából egyébként a nagyobb távolságok megtételére legjobb taxit fogni. Egy 6 kilométeres út nagyjából 4,5-5 tunéziai dínárba kerül (1 tunéziai dínár = kb. 115 forint). Jó tanács: bár a taxikban van taxaméter, érdemes az út előtt lebeszélni a sofőrrel, hozzávetőleg mennyi lesz a viteldíj.

A krokodilfarm (Fotó: Kovács Lilla)

Alkudni kötelező!

Midoun a második legnagyobb város, a központban tele árussal és igazi piac hangulattal. Akár itt, akár Tunézia más pontján vásárláskor az első és legfontosabb szabály: alkudni kötelező! Az eladók az áru valós értékének akár kétszerest is bemondhatják elsőre a gyanútlan turistáknak. Ha sokalljuk egy szandál, egy bőrtáska árát, ne féljünk alkudozni. Garantáltan engedni fognak az elsőre kicsit borsosnak tűnő árból.

Akik viszont nem éreztek rá az alkudozás ízére, azoknak ott vannak a fix áras üzletek, amelyekből minden bazár mellett találni egyet-kettőt. Ezekben a boltokban ténylegesen annyit kell fizetni a termékét, amennyi az árcímkén szerepel.

A Midoun felé vezető úton a sziget egyik fő látványossága a több száz krokodilnak otthont adó farm. A néprajzi múzeumként is működő parkba ajánlott délután öt óra fele menni, a hűsölő állatok ekkor a legaktívabbak, ugyanis ilyenkor van az etetési idő.

Guellala, a fazekasváros (Fotó: Kovács Lilla)

Délen találjuk Guellalát, a berber népművészetet bemutató fazekasvárost. A minőségi és különféle színekben pompázó és gazdag motívumú edényeket, tálakat a helyiek ma is a régi, felmenőiktől tanult technikával készítik, festik és égetik.

Er-Riadh színes házfalai és az eltűnt lány története

Ha a parttól eltávolodva a sziget középső része felé vesszük az irányt, apró, lapos tetős házakkal, királykék ajtókkal, ablakokkal, hatalmas leanderbokrokkal és színpompás virágokkal találkozhatunk. Ez már Er-Riadh és a skanzen, Djerbahood.

Az er-riadhi Djerbahood egyik színes házfala (Fotó: Böjte Csenge)

A sziget középső részén nem csak a hagyományos djerbai építészetbe kaphat a turista bepillantást. A falu egyedülálló falfestményeiről vált híressé, tucatnyi fehér házfalat díszít színes grafika.

A 2014-ben 30 különböző nemzetiségű művész által készített, több négyzetméteres (némelyik több 10 négyzetméteres) alkotások mindegyike egyedülálló és magával ragadó, hiszen teljesen szokatlan ilyen környezetben, ilyen stílusú falfestmények látványa. A szűk kis utcákon sétálva az ember szinte keresni kezdi, melyik sarkon, következő házfalon bukkan rá egy újabb grafikára.

A La Ghriba zsinagóga (Fotó: Böjte Csenge)

Érdekesség, hogy Izraelen kívül a szigeten él a legrégebb óta zsidó közösség. A djerbai zsidó közösség szent helyén, a 2500 évvel ezelőtt épült er-riadhi La Ghriba zsinagógában őrzik a világ egyik legrégebbi Tóra-tekercsét. A legenda szerint az égből leesett kő mutatta az építkezés helyét. A történetnek itt még nincs vége. Az építkezést egy titokzatos gazdag lány is segítette, akinek hirtelen nyoma veszett, miután befejeződtek a munkálatok. Innen a zsinagóga neve, La Ghriba, vagyis a Csodálatos. Többször átépítették, jelenlegi formáját 1920-ban kapta.

Chebika, oázis az Atlasz-hegységnél (Fotó: Böjte Csenge)

A hűtőmágnesen túl – szuvenírek Tunéziából

A bazárokban az európai áraknál sokkal kedvezőbben juthatunk különféle bőrárukhoz. Kisebb bőrtáskákat már 10 dínárért kapni, utazótáskákat 25 dínártól, szandálokat, papucsokat 15 dínártól. A helyi piacon illatos sárga- vagy görögdinnyét, apró szemű barackot, mandulát vagy fürtökben csüngő datolyát lehet vásárolni. Utóbbi kilója 6-8 dínárba kerül, hazaérkezve hetekig eláll a hűtőben. Sőt! A bátrabbak fiatal datolyapálmát is vásárolhatnak, a párban árusított cserje 3 dínár.

Datolya egy helyi piacon (Fotó: Valkai Nikoletta)

Tunézia 56 millió fával az olíva hazája, a világ negyedik legnagyobb olajexportáló országa. Az olajból haza is hozhatunk, fél liter 7-10 dínár körül van. Szuvenírnek még jó választás lehet valamilyen illatos fűszer. Húsok és halételekhez számtalan fűszerkeverék közül választhatunk. Helyben kimért vagy néhány dekás kiszerelésekben többek között curryt, kurkumát, köményt és sáfrányt árulnak nem túl drágán. A helyiek „Erős Pistája” a harissa. A paprikát pasztaként és őrlemény formájában is megtalálni az árusoknál.

A Szahara (Fotó: Böjte Csenge)

Alkoholok közül érdemes kipróbálni a helyi borokat, a fügepálinkát (boucha) és a datolyalikőrt (thibarine). Muszlim ország lévén alkoholt nem minden üzletben árusítanak, de semmi ok az aggodalomra: a repterek duty-free boltjaiban hazafelé bevásárolhatunk. A helyi pálinka és a likőr minőségtől függően 10-20 euróért kapható.

A cikk eredeti változata a turizmus.com-on jelent meg >>>>