Magyarország 1980 óta közel 4000 gigawattóra villamosenergiát takarított meg az óraátállításssal, pontosabban a nyári időszámítás hatásaként – derül ki a MAVIR ZRt. évtizedek óta gyűjtött adataiból.
Az október végéig tartó nyári időszámítás egyik legnagyobb előnye az évi mintegy 120 gigawattóra fel nem használt energia, ami egy nagyobb város, azaz mintegy 30–40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.
Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapszik, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka (reggel 7 és este 10 óra között) jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével.
A tavaszi óraállításkor jelentősen csökken a hazai villamosenergia-rendszer esti terhelése, hiszen később sötétedik, ezáltal később kapcsoljuk fel a világítást. Az órák október végi visszaálltását követően ugyan hamarabb sötétedik, de ez - összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk - nem okoz többletfogyasztást.
Az ország nyári időszak alatti villamosenergia-megtakarítását az óraátállítást megelőző és követő napi fogyasztási görbék alapján becslik a MAVIR szakemberei. Ez naponta 1,5-3 százalékos, vagyis 2–4 ezer megawattórával alacsonyabb fogyasztást eredményez. A fogyasztás és ezáltal a megtakarítás több tényezőtől is függ, többek között az időjárástól és az ünnepnapok alakulásától.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
