|
| Ebédelnek az egri Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskolában. (MTI Fotó: Komka Péter) |
Megmondták, mit ehetnek a gyerekek és mit nem
Ezek a fő megállapításai annak a hatásvizsgálatnak, amelyet az Egészségügyi Világszervezet, a WHO megbízásából készített el az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI).
Mint emlékeztetnek: a közétkeztetési rendelet bevezetése előtt több alkalommal − 2008-2009-ben és 2013-ban − is felmérték a közétkeztetés helyzetét Magyarországon. Az eredmények akkor azt mutatták, hogy az óvodai és iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felelt meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Ez megerősítette azt az elképzelést, hogy a közétkeztetés szabályozásához önálló rendelet megalkotására van szükség.
A három éve hatályba lépett rendelet 10 napos ciklusokban határozza meg a különböző élelmiszerek felhasználásának gyakoriságát. Szabályozza a nyersanyagok mennyiségét, az alapanyagok minőségét, és rögzíti azt is, hogy minden nap kell tejet vagy tejterméket, zöldséget-gyümölcsöt, továbbá gabona alapú, ezen belül pedig teljes kiőrlésű élelmiszereket adni a gyermekeknek. Az „üres kalóriát” tartalmazó cukrozott ételeket, italokat, valamint a sófogyasztást is korlátozza. A jogszabály kötelezővé teszi a szakorvos által igazolt, diétás étkezést igénylőknek a megfelelő étrend biztosítását is.
Annak érdekében, hogy a rendelet eredményessége mérhető legyen − a WHO és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) között létrejött kétoldalú együttműködési megállapodás alapján −, 2017-ben az OGYÉI lefolyatta a közétkeztetési rendelet hatásvizsgálatának elemzését.
Az OGYÉI szakértői a minap ismertették a legújabb vizsgálat legfontosabb megállapításait.
Kevesebb só és cukor kerül az ételekbe
| Kiknek jár az ingyenes óvodai és iskolai étkezés? Arról itt írtunk >>>> |
A hatásvizsgálat főbb megállapításai azt bizonyítják, hogy az iskolai menzákon kínált ételek átlagos sótartalma jelentősen csökkent: ez 2013-ban étrendenként 8,6 gramm volt, mára azonban 6,4 grammra változott. A hozzáadott cukor mennyisége tekintetében is javult a helyzet, az esetek háromnegyedében a WHO által javasolt szint alatt maradt ez az érték.
Öt évvel ezelőtt az iskolák valamivel több mint felében kaptak a gyermekek naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, de 2017-ben ez az arány már 82 százalékra nőtt. Tavaly az iskolák csaknem háromnegyedében tudtak naponta biztosítani tejet vagy tejtermékeket: az Európai Unió Iskolatej-programjához 2013-ban még csak az iskolák 47 százaléka, 2017-ben azonban már 70 százaléka csatlakozott.
Pozitív változás az is, hogy tavaly az iskolák több mint felében a gyerekek naponta kaptak teljes kiőrlésű lisztből készült ételt. A közétkeztetők a rendelet előírásai alapján a vizsgált iskolák egyikében sem adtak az ízesített tejkészítményekhez utólag cukrot, illetve szénsavas vagy cukrozott üdítőt és szörpöt sem kínáltak.
Egyre elterjedtebb a diétás étkezés
Az OGYÉI összefoglalója szerint fontos és érdekes tény, hogy 2013-hoz képest jelentősen, csaknem a kétszeresére nőtt azoknak az általános iskoláknak az aránya, amelyekben igényelték a diétás étkeztetést. Ezt 2013-ban még csak minden harmadik intézményben, 2017-ben pedig már az iskolák 85 százalékában meg tudták oldani.
Ebéd rohamtempóban
A felmérés szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az ebédre szánt idő nagyon kevés, a gyerekek sokszor kapkodva fogyasztják el az ételt, átlagosan 28 perc alatt kell végezniük az étkezéssel, azonban 2017-ben is volt olyan iskola, ahol 10 perc alatt kellett megebédelniük a gyerekeknek.
A magyar fizetőeszköz is jócskán megérezte az amerikai elnök által bejelentett új vámintézkedéseket. 
