A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) integrációja nyomán tovább kell javulnia a pénzügyi fogyasztóvédelemnek - mondta Balog Ádám, az MNB alelnöke hétfőn az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának ülésén.

A bizottság tagjai az ülésen tájékoztatót hallgattak meg a PSZÁF feladatainak az MNB által történő átvételéről és a pénzügyi fogyasztóvédelem területét érintő szervezeti változásokról.

Balog Ádám szerint az a legfontosabb, hogy a fogyasztók érezzék, bármikor van kihez fordulniuk, ezért szeretnék, ha zavartalanul folytatódna a munka az integráció után. Hozzáfűzte: a pénzügyi békéltető testületnek akár erősebb szerepe is lehetne.

Kolozsi Sándor, a PSZÁF fogyasztóvédelmi igazgatóságának ügyvezető igazgatója az ülésen hangsúlyozta: a felügyelet mindent megtesz, hogy az MNB részére a jogszabályban előírtak szerint, sőt azon túl is átadja az ügyeket, hogy az átállásból, az integrációból az ügyfeleknek semmilyen hátrányuk ne származzon.

Egyre fontosabb lesz a fogyasztóvédelem

Balog Ádám kiemelte: a PSZÁF és az MNB összekapcsolásának van egy hatékonysági oka, amelyet az Európai Központi Bank is elismert véleményében. Eszerint egy ilyen kis országban érdemes a szabályozó hatóságokat, erőket minél jobban koncentrálni, hiszen nincs elegendő tudás, infrastruktúra, és pénz arra, hogy túlságosan fragmentáltak legyenek ezek a hatóságok.

A devizahitelezés problémája is megmutatta, hogy mindenképpen szükséges egy olyan integráció, ahol az állam pénzügyi tudása koncentrálódik, és egészen a fogyasztóvédelmi szinttől a monetáris politikáig egyetlen szervezet látja ezt el - húzta alá Balog Ádám. Hangsúlyozta: értékelésük szerint a fogyasztóvédelem európai uniós szinten is egyre fontosabb értékké válik.

Balog Ádám kifejtette: elsősorban a törvény dönti el, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelem hogyan integrálódik majd az MNB-be, emellett a jegybank belső szabályai - monetáris tanács ügyrendje, valamint a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) - adnak iránymutatást.

Bővül a hatásköre a békéltető testületnek

Kisgergely Kornél, az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára elmondta: az integráció nyomán az MNB-hez kerül a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevők érdekei védelmének és a pénzügyi szervezetekkel szembeni közbizalom erősítésének feladata. A törvényjavaslat átveszi a korábbi felügyeleti eljárásokat, hasonló történik a pénzügyi békéltető testület esetében is.

A testület az MNB által működtetett, szakmailag független szervezet, amelyet közvetlenül az MNB elnökéhez kell besorolni, és amelynek elnökét az MNB elnöke nevezi ki 6 évre - jelezte a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy a testület hatásköre kibővül, ezzel lefedi a pénzügyi szolgáltatások teljes spektrumát.

Kisgergely Kornél elmondta: fennmaradnak a közérdekű igényérvényesítés szabályai is, a jövőben az MNB indíthat pert a fogyasztók polgárjogi igényeinek érvényesítésére. A korábbi PSZÁF munkavállalói az MNB munkatársai lesznek, kivéve, ha valami összeférhetetlenség áll fenn - mondta Kisgergely Kornél.

A helyettes államtitkár elmondta: a kormány továbbra is tiszteletben kívánja tartani az MNB függetlenségét, a pénzügyi békéltető testület pedig a kormány szerint is sikeres, ezért a törvény biztosítja további fennmaradását - jelezte.

Indulásra készen várják a törvényt

Balog Ádám elmondta: minden szabályzat, szmsz, ügyrend készen áll, de amíg nem születik meg a megfelelő törvény, addig ezeket nem tudják bemutatni. Úgy vélte, még korai megtárgyalni, hogyan fog kinézni a szervezet, ugyanakkor a pénzügyi fogyasztóvédelem tekintetében lényeges változtatásokat nem terveznek.

A bírságok kapcsán az alelnök elmondta: nem lehet a szervezet működési költségeit a bírságokból fedezni, ezért egyetértenek azzal a kezdeményezéssel, hogy ezeket az összegeket a pénzügyi fogyasztóvédelem, pénzügyi kultúra terjesztésének területén használják fel.