A Magyar Hírlap kormányzati forrásokból úgy tudja, hogy az állam - költségvetési pénzek hiányában - nem akarja visszaprivatizálni az energiaszolgáltatók birtokában lévő hálózatokat. S miután az érintett cégek jelezték, további hatósági árlefojtást már nem bírnának kigazdálkodni, az idén már nem várható az energiatarifák további mérséklése.
Ágazati szereplők a lapnak azt mondták: ha a kormány kitartana korábbi álláspontja mellett, miszerint további rezsicsökkentést akar, március elején a tulajdonosok felkínálnák a hálózatokat állami megvételre. Tudniillik a szektort különleges közterhek nyomják – a többi közt a tranzakciós adó, a közműadó és az idei évben bevezetett tízszázalékos tarifacsökkentés az állam részéről –, így mínuszba fordul a vállalatok működése.
Február elején okosabbak leszünk
Nemrég épp a Magyar Hírlap írta: márciustól vagy legkésőbb áprilistól ismét tíz százalékkal csökkenhetnek a háztartások rezsiköltségei, pontosabban a gáz-, a villamosenergia- és a távhőár esetében várható további „központi ármérséklődés”. Az értesülést akkor sem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, sem Rogán Antal frakcióvezető nem kommentálta.
Orbán Viktor egy sajtótájékoztatón azt mondta: nem fogadható el, hogy a magyar családok jövedelmének 25-50 százaléka rezsifizetésre megy el. A további csökkentésről a miniszterelnök azt mondta: erről akkor tudunk beszélni, ha tudjuk a mostani eredményét.
Február elején tesznek jelentést azok a (kormányzati és politikai) bizottságok, amelyek a törvényben rögzített rezsicsökkentés teljesülését kísérik figyelemmel.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
