Miközben a gazdaság legtöbb ágazata súlyos nehézségekkel kényszerült szembenézni, az e-kereskedelem olyan lehetőséget kapott, amivel élnie kellett. Noha a veszélyhelyzet kihirdetését követően az ellátási láncok folytonossága megszakadt, az online áruházak többé-kevésbé zavartalanul kiszolgálhatták a vásárlók megnövekedett igényeit. Keserédes korszak kezdődött; miközben sok termékkör iránt jelentősen megnőtt a kereslet, a kiszolgálás egyre nagyobb feladatnak bizonyult. Mentőövet a munkaerőfelesleggé vált kékgalléros szektor kínált, amely alkalmasnak bizonyult a logisztikai szektor feltöltésére és megerősítésére. Hosszú évek után a logisztikai szektor munkaerőhiánya megszűnni látszott.
Érdemes visszaemlékezni a várakozásokra és a szakértők által vázolt prognózisokra. A legtöbb piaci szakértő 16% körüli növekedést várt, amit a járványhelyzet hatásai egycsapásra felülírtak. Az év végéig mintegy 45%-ot nőtt az online piac. Ez alapján valóban nem túlzó a kijelentés, miszerint a hazai e-kereskedelem egy év alatt hármat lépett előre.
Az ilyen mértékű növekedés elképzelhetetlen lett volna a körülmények együtt állása nélkül. A legfőbb mozgatórugót a megváltozott vásárlói szokások jelentették, egyre szélesebb rétegek fedezték fel az online vásárlás előnyit. Noha az aktív vásárlói bázis növekedése visszafogott maradt, a vásárlási gyakoriság és az átlagos megrendelési érték jelentősen nőtt.
Természetes, hogy sokakban felvetődött a kérdés, múló trendről vagy hosszantartó lendületről beszélhetünk. Az első hónapokban nehéz lett volna elképzelni, hogy az elképesztő számok hosszútávon tarthatók, de végül mégis igaznak bizonyult; az e-kereskedelem továbbra is dübörög, jelentősen növelve a részesedését a teljes kiskereskedelmi forgalomban. Minden hazai B2C forgalom 8,5%-a az online térben valósul meg – az üzemanyag- és gépkocsi kereskedelmet nem számítva.
A marketingszakértő szerint az e-kereskedelemre is igaz a szabály, miszerint a változás állandó. Hiba lenne azt gondolni, hogy bármi visszatér a 2019-es kerékvágásba vagy állandósulna. A különböző trendeket különböző tevékenységek mozgatják, így az üzleti döntések meghatározhatják a következő évek piacát.
Az Európai Unió szervei és vezető e-kereskedői jelentős erőforrásokat fordítanak piacvédelemre, ami segítséget jelenthet a legnagyobb globális szereplők térnyerésével szemben. Ugyanakkor a piacvezető webáruházak hatása is jelentős.
Magyarországon a piacvezető szerepet az eMAG-Extreme Digital páros tölti be, amely több, mint bruttó 130 milliárd forintos online forgalmat bonyolított 2020-ban. A GKI Digital jelentése szerint a tizenöt legnagyobb hazai e-kereskedő együttes forgalma meghaladta a bruttó 380 milliárd forintot, ami a teljes online kiskereskedelmi piac 41%-át jelenti, míg a tavalyi évben sikeresen kézbesített rendelések száma megközelítette a 11,5 milliót.
A magyar online piacra jellemző erős árverseny egészen biztosan megnehezíti az új belépők helyzetét, ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy a következő években megjelennek meghatározó európai szereplők a magyar piacon. A német tulajdonú, divatcikkek piacán tevékenykedő Zalando 2022-ben érkezik Magyarországra, komoly kihívást jelentve a divatpiacon érdekelt lokális konkurensek számára.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 322,56 pontos, 0,41 százalékos emelkedéssel történelmi csúcson, 79 551,80 ponton zárt pénteken. 
