Combos meglepetést okozott a júliusi inflációs adat. Ahogy laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor részletes elemzéséből kiderült, feltámadt a lakosság réme, hiszen júliusban 4,1 százalékos volt a headline adat, ami 0,4 százalékponttal haladta meg a júniusit, egyben idén a legmagasabb érték.
Az inflációs tempóváltás nagyban volt köszönhető az élelmiszereknek, amelyek éves összevetésben - azaz tavaly júliushoz képest - 2,7 százalékkal, júniushoz viszonyítva pedig nagyon jelentős mértékben, 0,7 százalékkal drágultak. Ebben szerepet kapott, hogy megszűnt az árstop és az érintett termékek ára emelkedett.
Ilyen előzmények után különösen izgalmasnak ígérkezett, milyen eredményre jut a Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérése, amely minden hónap második felében - harmadik/negyedik hetében - vizsgálja meg, hogy a három diszkontlánc (Aldi, Lidl, Penny) egységeiben mennyibe kerülnek a legalapvetőbb élelmiszerek. (A kosár összeállításáról a keretes írásban olvashat.)
A Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérés során a kosárban tavaly októbertől 19 termék szerepelt: félbarna kenyér, 2,8 százalékos ESL tej és 2,8 százalékos UHT tej, kristálycukor, búzafinomliszt, csirkemellfilé, 1,5 literes ásványvíz, banán, alma, Coca-Cola, őrölt kávé, folyékony mosópor, toalettpapír, gyorsfagyasztott hasábburgonya, folyékony mosószer, tojás, krumpli, tömbös kiszerelésben kapható trappista sajt és spagetti. Idén februártól módosult a kosár tartalma, a mosószer és a toalettpapír távozott. Ennek elsősorban az az oka, hogy a mosószereknél több alkalommal is változtak a termékek és a kiszerelések, valamint az, hogy hány mosásra elegendő egy-egy termék. A toalettpapír pedig azért került ki, hogy a jövőben kizárólag a szóban forgó élelmiszerek diszkontokban elérhető árának változását lehessen nyomon követni. A felmérésekre minden hónap második felében kerül sor, az adott hét csütörtökjén vagy péntekjén, mivel a diszkontok heti új akciói csütörtöktől kezdődnek.
Nos, a jó hír az, hogy minimális csökkenés látható az augusztus kosár esetében. A végeredmény szerint ugyanis 10 321 forint lett a három boltlánc átlaga. Szemben a júliusi 10 601 forinttal, vagyis majdnem 2,7 százalékos visszaesés látható havi összevetésben.
A csökkenés egyebek mellett annak köszönhető, hogy a 2,8 százalékos tartós tej átlagára 300 forint alá, egészen pontosan 280 forintra esett. Szintén lefelé húzta a "kosarértéket" az alma, amely 25 százalékkal lett olcsóbb, a banán szintén 7 százalékos mínuszt könyvelhetett el. Előbbi átlagára 447 forintra, utóbbié pedig 600 forint alá süllyedt. A "túloldalon" található az étolaj, amely júliushoz képest bő 2 százalékkal drágult, 540 forintra. Ez forintosítva 14 forintos emelkedésnek felel meg.
Fotó: Depositphotos
Az árstopos termékek közül júliusban a cukor volt a "főbűnös", amelynek drágulását a Központi Statisztikai Hivatal is kiemelte az inflációs közlésében. A diszkontokban viszonylag rendesen "viselkedett", 389 forintos árral zárta a hónapot, ami 5,6 százalékos csökkenést jelent a júliusi 400 forintot meghaladó szinthez képest.
Bár augusztusra tehát csökkent a Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérésben szereplő termékek átlagára, még mindig 10 ezer forint felett van. Egyben alig tér el a felmérés tavaly őszi indulásakor mért értékektől. 2023 októberében ugyanis ezekért a termékekért átlagosan 10 347 forintot kellett adni. Ezen az időtávon lényegében stagnálásról van szó.
Mennyivel több ment élelmiszerre?
Érdemes megnézni azt is, hogyan alakult a teljes kiskereskedelemben az élelmiszer-forgalom. A legfrissebb elérhető adatok szerint az év első hat hónapjában 3394 milliárd forintot költött el a magyar lakosság az élelmiszereket forgalmazó üzletekben (a statiszikában ezek "élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek" néven futnak). Az az összeg 5,1 százalékos emelkedésnek felel meg az előző év azonos időszakára vonatkozó 3231 milliárd forinthoz képest.
Ezzel szemben a kérdéses boltokban a forgalom volumene - egyszerűbben mondva, a mennyiségi eladások - csak 4,2 százalékkal nőttek. Vagyis tavalyhoz képest javult a helyzet, akkor ugyanis kevesebb termékért többet fizettek a vásárlók. Azonban most arról van szó, hogy a több termékért még többet kellett leszurkolni.
Az Európai Tanács első embere figyelmeztette. 
