A boltokban és az újságárusoknál, de mobilon is befizethetjük a csekkeket, elterjednek az önkiszolgáló kasszák és a jegyárusító kioszkok. Nagy a küzdelem a mobil és az online technológiák elterjesztéséért, a vásárlók boltba csábításáért, a magyar áruk minőségének javításáért és az állam jóindulatának visszaszerzéséért - írja a cég közleménye.
Az emberek azt gondolták, a virtuális közösségek, az okostelefonok megjelenése jó szórakozás lesz, de ez kőkemény hatással van a boltokra és a kereskedelemre – összegezte bevezető előadásában a Laurel tulajdonos ügyvezetője. Bessenyei István kiemelte, a változásokra változtatással reagálnak a kereskedők, már készülnek az első felhő alapú szoftverek is az ágazat számára.
A magyar gazdaság gyászjelentése
A HVG Top 500-as listáján szereplő kiskereskedelmi vállalatok árbevétele 2007-2010 között messze az infláció alatt növekedett, a 2007-es plusz kétszázalékos nettó árbevétel arányos eredmény pedig 2010-re mínusz két százalékba fordult – tette hozzá Juhász Attila, a Laurel Holding stratégiai vezetője. Murányi László, a Co-op Hungary vezérigazgatója, és Feiner Péter, a Spar ügyvezetője szerint a fogyasztáscsökkenés tényszerű állapot, a válság állandó életkörülmény, legalább három évig jelentős ebben változás nem lesz. Ezért minden üzlettulajdonosnak ehhez kell igazítania üzletpolitikáját.
Dolmányos Gábor, a Tesco operációs igazgatója elmondta, a multinacionális láncnál a kezdeti terjeszkedés drasztikusan visszaesett és felújításokra sem lehet számítani, legfeljebb kisebb üzletekben gondolkodhatnak. Véleménye szerint ma egy kereskedőnek csak a hatékonyságon lehet javítania, csak így csökkentheti a termékek árat, ami alapvető vásárlói igény most.
Újraindul az állam és a kereskedők párbeszéde?
A hazai kereskedelmi szektor vállalkozóit, a magyar és a nemzetközi üzletláncok vezetőit, a beszállítókat, az érdekképviseleteket és az állami oldalt sikerült egy asztalhoz ültetni a konferencián. A kereskedőket az ágazati különadó, a chipsadó, a 27 százalékos áfa, a diesel üzemanyag illetékének emelése, a plázastop mind-mind sújtja, de egyébként is recesszió van – sorolta a bajokat Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szektorban a dolgozók nagy részét valós minimálbéren foglalkoztatják, ennek kompenzáció nélküli emelése megöli a piaci szereplőket. Sürgette a feketekereskedelem elleni fellépést.
Vámos György, a VOSZ főtitkára szerint a politikusok nem szeretik a kereskedőket, a párbeszéd sokszor egyirányú. Számos kritika mellett azért bizodalmát fejezte ki aziránt, hogy a most közös tervezés alatt álló kereskedelempolitikai koncepció a párbeszéd újraindulását jelentheti.
Ki mit tesz a válság ellen
Országh Örs, a Magyar Telekom innovációs szakértője a mobilfizetést és a mobil csekkbefizetést mutatta be, szerinte néhány év alatt a mobiltelefon veszi át az összes plasztikkártya helyét, beleértve a bankkártyától a törzsvásárlói kuponokon át a belépőjegyekig. Sok mindent mobillal fizetünk majd, a hotelszobát, a mozijegyet és minden más szolgáltatást.
Nagy Sándor, a G-Roby Netshop Kft. ügyvezetője szerint az internetes áruforgalom tovább nő, jönnek a német mintájú internetes plázák, a közösségi vásárlások lecsengenek és a magas magyar adók kikerülése érdekében külföldre telepített webshopok jelennek majd meg. Jelentős bérköltség-megtakarítást értek el hat hónap alatt a hazai Tesco 11 hiper- és szupermarketjében bevezetett önkiszolgáló kasszákkal – mondta el az üzletlánc operációs igazgatója. Dolmányos Gábor hangsúlyozta, a vásárlók 25 százaléka ezt használja, 15 százalékkal kevesebb a lopás, mint a hagyományos kasszák esetében és gyorsabb a kiszolgálás.
A jövő boltja a jövő fogyasztójától függ
A Laurel Holding stratégiai vezetője, Juhász Attila arra figyelmeztetett, a hagyományos üzleteknek, szakzsargonban kőboltoknak, digitálisan fejlődniük kell, mert a vásárlók harmada már online választja ki a termékeket, mobilinterneten rendel és megosztja tapasztalatait másokkal. A konferencia résztvevői több nemzetközi példát tekintettek át, például az Auchan franciaországi Chronodrive áruházát; a dél-koreai Tesco kétdimenziós QR-kód kioszkjait; a spanyol Ikea okostelefonokon futó kiterjesztett valóság programját; az angliai divatboltok varázstükrét, amellyel átöltözés nélkül felpróbálhatók a ruhadarabok.
A PanMedia vezetője, Bognár Tamás úgy fogalmazott, a jövő fogyasztója a digitális szóval lesz jellemezhető, felmérésük szerint a 18-49 éves korosztály 63 százaléka már ma okostelefont választana. A mobilinternet továbbra is dinamikusan nő, az Ericsson legfrissebb elemzése szerint a mai 900 millióról hat éven belül ötmilliárdra nő a szélessávú mobilelőfizetések száma.
Rég volt ilyen jó formában a magyar fizetőeszköz. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
