|
| Simán lehet, hogy az olcsóbb tojás a végén sokkal drágább - ezt évek óta nem hajlandóak figyelembe venni az emberek. Harmadszor is nekifutnak, hátha előbb-utóbb leesik. MTI Fotó: Vajda János |
A vevők még mindig nem hajlandóak kilóra venni a tojást
A Nemzetgazdasági Minisztérium friss közlése szerint a vásárlók és a hazai tojástermelők érdekeit is védi az a rendeletmódosítás, amely a vásárlók egyértelmű tájékoztatására kötelezi a kiskereskedőket.
Azt már eddig is kötelező volt kiírniuk a kereskedőknek az árcímkéken, hogy mennyibe kerül a tojás kilója: a darabonkénti ár ugyanis nem ad elég információt arról, hogy mennyibe kerül valójában a tojás. A tojások méretében ugyanis jelentős különbségek lehetnek: nem mindegy, hogy egy S-es vagy egy XL-es tojást vásárolunk meg ugyanannyiért.
A szabályozás módosítására azért volt szükség, mert a kiskereskedelemben gyakorlattá vált, hogy a tojás kilogrammjára számított legmagasabb egységárat az előírtnál kisebb méretben jelölték, ami alkalmas a vevők megtévesztésére - írja az NGM.
Évek óta nem tudják eltalálni a betűméretet - biztos, hogy ez a megoldás a bajokra?
A tojás kilónkénti árát 2012 óta fel kell tüntetni a magyar boltokban. Az indoklás szerint egyrészt azért, hogy a fogyasztók valóban össze tudják hasonlítani az árakat, másrészt azért, mert a külföldről importált kis méretű, látszólag olcsóbb tojás hátrányosan érintette a magyarországi gazdák által termelt, magasabb kategóriába sorolt tojások értékesítését. Az intézkedés vélhetőleg nem jött be: 2014. áprilisában ugyanis változott a szabály, gyakorlatilag betűre ugyanilyen indoklással. A váltás lényege az volt, hogy a kilónkénti ár betűmérete legfeljebb 20%-kal lehetett kisebb az egységár betűméreténél. Vajon ez megoldotta a magyar tojástermelők gondjait? A jelek szerint nem: az ismét változatlan indoklással kiadott rendelet szerint hétfőtől az egységárat és a kilónkénti árat azonos betűméretben kell feltüntetni.
Mi jöhet ezután? Ha ez sem lesz elég, két év múlva be lehetne vezetni, hogy nagyobb betűkkel kelljen kiírni a kilós árat, vagy esetleg egyenesen megtiltani a darabár kiírását, hátha az segít.
A nagyobb jobb? Milyen a szép sárga? Mitől barna a héja? Tények és tévhitek
A tojás mérete egyébként nem befolyásolja a minőséget: nem lehet azt mondani, hogy a nagyobb jobb, vagy a kisebb silányabb. Általában a receptek a közepes méretű, M-es tojásokkal számolnak, előfordulhat tehát, hogy csak látszólag spórolunk az olcsóbb termékkel, hiszen többet kell felhasználnunk belőle. A méret a tyúk különböző életszakaszaiban eltérő: amikor az állat elkezd "termelni", néhány héten keresztül kisebbeket tojik. Amikor az állat eléri a teljes fejlettségi szintet, többnyire átlagos, M-es tojásokat tojik, ahogy öregszik, úgy nő a valószínűsége a nagyobb méretű tojások előfordulásának. Az idő múltával a tojás héja is valamelyest vékonyodik.
Sokan a tojás sárgájának színe alapján próbálnak következtetéseket levonni a minőséggel kapcsolatban: mivel a háziasszonyok a narancsosabb sárgájú tojásokat kedvelik, a termelők a takarmánnyal így igyekeznek "beállítani" a megfelelő árnyalatot. Paprikával, a büdöske virágával például jól színezhető a sárgája - tápanyag szempontjából ennek tehát nincs jelentősége.
Ugyanígy a tojáshéj színe is csupán megszokás kérdése: mivel mi magyarok a barnás héjút szeretjük, a termelők ilyet termelnek - Németországban például a fehér a megszokott, így ott inkább ezt találjuk meg a boltok polcain.
Mekkora a tojásod?
Az úgynevezett A minőségi osztályon belül nagyon nagy (XL-es), nagy (L-es), közepes (M-es) és kicsi (S-es) tojások között tehetünk különbséget.
| Méret | Tömeg (gramm) |
| S | < 53 |
| M | 53 - 63 |
| L | 63 - 73 |
| XL | > 73 |
Jelenleg 6 154 személy rendelkezik kincstári NYESZ-számlával. Az egy főre jutó átlagos számlaérték megközelítőleg 1 millió forint. 
