Sokan szenvedünk attól, hogy nem találjuk életünk célját. Ez pedig hosszú távon akár olyan problémákat is előidézhet, mint a generalizált szorongás.
Ami nagyon fontos ebben a témában, hogy befektetett munka nélkül bizony nincs eredmény sem. Akkor, ha nem teszünk semmit, nem is fog változni semmi. Szokás azt is mondani, hogy az instant megoldás annak való, akinek nem fáj még eléggé.
Hogyan NE közelítsük meg a dolgokat?
Hajlamosak vagyunk elkövetni azt a hibát, hogy egyetlen fő cél köré akarjuk felépíteni az életünket. Ez sok esetben jelenti azt is, hogy frusztráltnak érezzük magunkat emiatt, így nem is teszünk a cél érdekében semmit, vagy nem olyan intenzitással.
Több megközelítés létezik, amivel szemlélhetjük ezt a kérdést, amik közül az egyik az lehet, hogy mindenki egyedi céllal létezik a földön, a spirituális nézőpont legalábbis ez. Persze ez már önmagában képes arra, hogy elindítson egy “kérdéslavinát”.
Ami nem is jelent problémát, de az viszont már igen, hogy milyen kérdések fogalmazódnak meg bennük. Ez az igazi kulcsa a megoldásnak, mert az életcélunkat csak úgy találhatjuk meg a leghatékonyabban, ha a megfelelő kérdéseket tesszük fel.
Melyik a jó irány a kérdésben?
Az a kérdés, hogy “Mi az életcélom?” nem jó iránynak számít. Erre nem lehet válaszolni, mert nem egyértelmű, nem konzisztens és nem is mondható megfoghatónak semmilyen szempontból sem. Egyszerűen félrevezető és nem a jó irányba terel minket.
Lefordíthatnánk ezt a három szavas kérdést egy kicsit hosszabb verzióra is, ami viszont már sokkal könnyebb válaszadási lehetőséget jelent. Ez pedig a következő: “Mivel töltsem az időmet, amitől fontosnak és hasznosnak érzem magam?”
Ez a kérdés pedig egy gyakorlatiasabb szemüvegen keresztül nézve már inkább azt jelenti, hogy hogyan érdemes jól kihasználni az időnket. Mi lehet az a tevékenység, ami boldoggá tehet, amitől jól tudjuk érezni magunkat, ami megmutathatja azt is, hogy mennyire vagyunk hasznosak.
Mi a kulcsa a megoldásnak?
A Tudatosság Klub véleménye szerint is három fő dolog van a képletben, amit mindenképpen érdemes górcső alá venni. Az egyik logikusan az, hogy meg kell találnunk azokat a dolgokat, amiket szeretünk csinálni.
A nehezebb része pedig a második lépés, hogy ezek közül ki kell választani azokat, amikben van tehetségünk, amiben jók vagyunk. Ennek pedig az a célja, hogy jól is tudjuk magunkat érezni benne.
Az utolsó pedig a legnehezebb, mert ebből a listából arra az egyre lesz szükségünk, ami másoknak is értékes lehet. Mégpedig egyértelműen azért, mert ha mások a mi tehetségünk gyümölcséért fizetnének is, akkor a szenvedélyünk lehet a munkánk. Ez lesz a mi valódi életcélunk.
Isaac Herzog kritizálta az ICC lépését. 
