MTI Fotó: Máthé Zoltán

Hagyományosan az év legmelegebb időszaka augusztus eleje, ilyenkor a legmagasabb a napi átlagos középhőmérséklet, ezért sokan csak az év ezen időszakában eszmélnek rá, hogy hűtőjük már nem (vagy csak nagyon nagy fogyasztás és zaj árán) képes leadni az elvárt hűtési teljesítményt. Az idei szezon emellett más szempontból is csúcsot dönt: a tavalyi hűtőcsere programot leszámítva 2008-óta nem volt ekkora hűtőgép vásárlási kedv az országban – derül ki a GKI és az Euronics közös piaci jelentéséből.

Mikor jön el az ideje a hűtő lecserélésének?

2018-ra csökkent a lakosság jövedelmi, megtakarítási helyzetében korábban tapasztalt nagymértékű ingadozás. A javuló jövedelmi helyzet és a pozitívabb lakossági hangulat eredményeként pedig bátrabban költünk nagy értékű műszaki cikkekre, így akár hűtőre is.

Egy átlagos magyar háztartás 9,5 évente cseréli le hűtőszekrényét. Ezzel ennek a műszaki cikknek a leghosszabb az élettartama a háztartásokban. A tavalyi állami csereprogram előtt az utolsó igazán kiugró cserehullám a gazdasági válság előtt söpört végig az országon. Az akkoriban vásárolt készülékek pedig mostanra lassan élettartamuk végére érnek. Emellett a mostanra tetőző lakás-boom is kedvezően hat a hűtőgéppiacra.

A cserék oka legtöbbször nem is a modernizálásban keresendő, hanem a lecsökkent hűtési teljesítményben és az ebből fakadó meghibásodásokban, amit a nyári meleg és a párás levegő jobban felszínre hoz. A gépek élettartamára jellemző, hogy a cserére szánt hűtők többségét még tovább tudják értékesíteni az eredeti tulajdonosok, vagy bekerülnek a háztartáson belül egy – hűtőteljesítmény szempontjából – kevésbé kényes helyre (pl.: garázs, pince, kamra, hétvégi ház stb.) másodlagos hűtőként.

Milyen hűtőt vegyünk?

A GKI rendszeresen készített fogyasztói mérései szerint a vásárlás előtt álló háztartások idén átlagosan 68 ezer Ft körüli összeget szánnak hűtőre.  A hosszú élettartam miatt a vásárlást tervezők többsége nehezen igazodik ki az éppen aktuális trendek és hangzatos funkciók tengerében. Ráadásul az összehasonlíthatóság a gyártóknak sem feltétlenül érdeke. Emiatt sokszor már annak eldöntése is nehéz, hogy egyáltalán mennyibe kerül manapság egy „jó” hűtő, és mi számít valójában jó befektetésnek?

Hunyady László, az Euronics marketing és értékesítési igazgatója a társaságok közleményében úgy nyilatkozott: vásárlónk jellemzően 70-80 ezer forint értékben keresnek nálunk hűtőszekrényt, így ebben a szegmensben tartják boltjaikban a legnagyobb választékot. "Mivel azonban nagy értékű fogyasztási cikkről beszélünk, az értékesített hűtőgépek átlagára és tudásszintje nagyban függ a vásárlók lakhelyétől és anyagi lehetőségeitől. Az ország nyugati felében és a fővárosban lévő üzleteinkben keresettebbek a drágább készülékek, míg online inkább az olcsóbb árfekvésű termékek mennek" - mondta.

Sok múlik az energiabesoroláson

A méreten, kialakításon és tárolókapacitáson felül a megfelelő hűtőszekrény kiválasztásában az egyik legkézenfekvőbb kiindulási alap az energia-besorolás: A GKI friss – 2018 júliusában készített – 1200 fős lakossági felmérése szerint a vásárlóknak egyre fontosabb a környezettudatosság és a műszaki cikkek energia-besorolási szintje is. 5-ből 4 vásárló számára az ár után már a fogyasztási adat a második legfontosabb szempont a döntésben.

Az Euronics által július végéig értékesített A+ energiabesorolású hűtőszekrények átlagára 60 ezer forint körül alakult, míg az eggyel jobb, A++ minősítésű hűtők esetén ez az árszint már mintegy 20 ezer forinttal magasabb volt, elérve a 80 ezer forintos sávot.

Egy normál méretű alulfagyasztós hűtőszekrény áramfogyasztását figyelembe véve az A+ és az A++ energiabesorolás közötti átlagos árkülönbség kb. 7 év alatt térül meg – azaz, ha elbírja a pénztárca, érdemes a magasabb besorolású hűtőt választani - mondja Hunyady László.