Svájcban a hétvégén a választásra jogosultak kicsit több, mint fele ment el szavazni, ebből 50,3 százalék voksolt arra, hogy Svájc állítsa vissza az EU-tagokkal szembeni bevándorlási kvótarendszert. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő elemzése szerint ezt az Unió nem hagyja szó nélkül. Erre utalhat, hogy a héten felfüggesztették a svájci közmű-szolgáltatási rendszer EU-piaci integrációjáról folytatott tárgyalásokat. Ha további megtorló lépések lesznek, az kihathat a svájci bankok és vállalatok adósprofiljára - figyelmeztetnek az elemzésben.
Ezért írták ki a népszavazást:
- növekvő bérleti díjak
- túlzsúfolt tömegközlekedés
- növekvő bűnözés
Ezzel nem számoltak?
| Ahogyan arról a Privátbankár is beszámolt, a népszavazást a jobboldali Svájci Néppárt kezdeményezte. |
A hitelminősítő szerint a legnagyobb makrogazdasági károkat az okozhatja, ha szűkül a svájci bankok és vállalatok hozzáférése az EU-piacokhoz. Tavaly a svájci export 55 százalékát az uniós piacok vették fel, így ha az ország a jövőben csak korlátozottan férne hozzá az EU egységes piacához, az kedvezőtlenül hatna a svájci gazdaság növekedési kilátásaira. A Fitch Ratings közölte: várakozása szerint a svájci gazdaság növekedési üteme az idén 2,1 százalékra gyorsul, és ebben része lesz az EU-ban kezdődött gazdasági kilábalásnak.
Elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy ha bizonytalanná válik az EU-hoz fűződő viszony, akkor a hosszú távú beruházási tervek végrehajtása is csúszhat. A bevándorlási kvótarendszer visszaállítása valószínűleg a magánszektorbeli fogyasztást is gyengítené, márpedig Svájcot a hazai kereslet segítette át a globális pénzügyi válságon és az euróövezet válságain - hangsúlyozza a Fitch Ratings.
A hitelminősítő szerint a kvótarendszer visszaállítása negatív lenne a magasan képzett külföldi munkaerőtől függő svájci vállalatok, például a gyógyszeripari cégek számára is, ami közép- és hosszú távon szintén csökkentheti Svájc gazdasági növekedési potenciálját. Egy másik, korábbi elemzés szerint a svájci gyógyszeriparban a dolgozók 45 százaléka külföldi, míg a hotelekben a 40 százaléka.
Bevándorlók kontra svájciak
Hasonló megállapításokra jutottak szerdai elemzésükben a Commerzbank közgazdászai is. A bankcsoport szakértői Londonban ismertetett helyzetértékelésükben közölték: számításaik szerint ha a lakossághoz mért nettó bevándorlás a jelenlegi évi 1 százalékról 0,3 százalékra csökken, az háromnegyed százalékponttal csökkentheti a svájci gazdaság potenciális növekedési ütemét, tekintettel arra, hogy a külföldi munkavállalók termelékenysége nem marad el sokkal a svájci állampolgárokétól.
A Commerzbank kimutatása szerint az elmúlt években Svájcban letelepült bevándorlók 45 százalékának volt felsőfokú végzettsége, miközben a hazai munkaerőn belül ez az arány 37 százalék körüli. A svájci lakosság már most sem tudja ellátni a gazdaság munkaerőigényét, mivel a hazai munkaerő csaknem teljesen le van kötve: a munkanélküliségi ráta alig 3,2 százalék.
A magyarokat is érinti
Bár évről évre növekszik a Svájcban dolgozó magyar állampolgárok száma, kevesebb mint 1 százalékát teszik ki az ottani külföldi munkavállalóknak - mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke. Hozzátette: míg 2011-ben 7947, 2012-ben már 11 943 magyar állampolgár dolgozott Svájcban a berni magyar nagykövetség svájci statisztikai hivatal adatain alapuló közlése szerint.
Svájc nem tagja az EU-nak, de kétoldalú megállapodás alapján jelenleg az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban is szabadon vállalhat munkát, 2011 óta csak a román és bolgár állampolgárokra vonatkoznak korlátozások, amelyek 2016 május végén szűnnének meg. Az EU-hoz tavaly nyáron csatlakozó Horvátország állampolgáraira egyelőre nem vonatkozik a szabad beutazást és munkavállalást lehetővé tévő egyezmény.
A munkaadóknak is érdemes utánaszámolniuk, hogy melyikkel tudják jobban megtartani dolgozóikat. 
