A KRIO Intézet nem szegi és nem szegte meg szándékosan a hazai hatályos törvényeket. Azt, hogy a Dániából érkezett minták behozatala sértett-e jogszabályt, az ÁNTSZ kezdeményezte vizsgálat feladata megmutatni. Intézetünk minden segítséget megadott a vizsgálathoz, és vállalja az esetleges jogi következményeket – írja a KRIO Intézet azon hírekre reagálva, mely szerint illegálisan importált hímivarsejteket Magyarországra egy dániai sejtbankból a cég 2013 óta. A korábbi hír szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat eljárást indított és megtiltotta a büntető törvénykönyvbe ütköző gyakorlatot.
Márciusban már tudták
Márciusban az európai riasztási rendszeren keresztül értesült az ÁNTSZ arról, hogy genetikailag hibás spermiumok kerültek Magyarországra beültetés céljából. Így derült fény arra, hogy a Krio Intézet Sejt- és Szövetbank Zrt. már 2013 óta törvénysértő módon importál hímivarsejteket egy dániai sejtbankból – szólt a korábbi hír.
A büntető törvénykönyv szerint az, aki emberi ivarsejtet megszerez, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el. A jelenleg hatályos magyar jogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy ivarsejteket külföldről hozzanak be az országba. Továbbá egy ivarsejtdonortól a magyar szabályozás szerint legfeljebb négy utód származhat, a dán szabályozás szerint viszont tizenkettő.
A magyar szabályozás tartalmazza azt is, hogy az engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató csak olyan embertől vehet át hímivarsejtet, aki adományozási nyilatkozatot tesz, az ivarsejtbankban aláveti magát az előírt orvosi vizsgálatoknak.
A tájékoztatás szerint az ÁNTSZ-nek a Krio-ügyben folytatott vizsgálata során kiderült az is, hogy az intézet önhatalmúlag módosította a rendszeres adatszolgáltatás tartalmát, így próbálta meg kijátszani a hatóságot.
|
A nagy kérdés A KRIO állásfoglalásából csak az nem derül ki, hogy az intézet tisztában volt-e azzal, hogy a szigorúbb szabályozás szerint hibás mintákat vesznek-e meg. Vélhetően ezeket Dániában nem lehetne beültetni, így jó eséllyel az áruk is töredéke lehet egy hibátlan mintának. |
Itthon nem is hiba az érintett génhiba?
A KRIO Intézet szerint az érintett, Dániából származó minták esetében tény, hogy a donációra behozott mintákat a hazainál szigorúbb dán előírások szerint vizsgálták és kezelték. A génhiba, amely az ügyet elindító mintában megtalálható volt, egy olyan hiba, amelyet Magyarországon nem kell szűrni, így tudomást sem szerzett voltna senki erről az elváltozásról, ha ezek a minták Magyarországon és nem Dániában kerültek volna levételre. Az uniós gyorsriasztás éppen a rendszer biztonságos működését bizonyította.
Nem adunk elég spermát
A Dániából származó spermaminták a hazai rendelkezésre álló állománynál jobban, több genetikai elváltozásra szűrtek, tehát azon leendő édesanyák számára, akik csak ilyen módon vállalhatnak gyermeket, semmivel nem kockázatosabbak, mint az itthon levettek. A hazai igényeket eleve nem fedezik a Magyarországról gyűjtött minták – hangsúlyozza az intézet.
A KRIO Intézet mindvégig transzparensen működött, eljárása során szem előtt tartotta a szolgáltatást igénybe vevők érdekeit – védekezik az intézet, emlékeztetve az Európai Unió 2004/23/EK irányelvére, amely kimondja, hogy fel kell szabadítani a minták felosztását és elosztását az Európai Unión belül a tagállamok között.
Az ÁNTSZ tudta...
Arról, hogy mintákat hoznak be – egy a hazainál szigorúbb szabályozással bíró EU-országból – az ÁNTSZ tudott, hiszen 2013 óta, éppen az ÁNTSZ szakembereinek javaslatára, kibővített jelentésükben feltüntetik a külföldről hozott minták számát. Az ÁNTSZ ez idáig semmilyen kifogást nem emelt ez ellen, ezért a KRIO határozottan visszautasítja, hogy a hatóság kijátszásával vádolják Intézetünket.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
