Mindjárt kiderül, lesz-e európa-bajnoki mérkőzés a Puskás Stadionban

Ma délután egy órakor derül ki, hogy mely városok kapnak jogot arra, hogy 2020-ban az új szemléletben lebonyolított labdarúgó Európa-bajnokság házigazdái legyenek. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) ezúttal nem egyetlen országnak, esetleg két társrendező államnak, hanem 13 városnak adja meg a jogot a kontinensviadal rendezésére. Tizenkét kandidátus egy-egy csoport 3 mérkőzését, valamint egy egyenes kieséses találkozó rendezését kaphatja meg (a 16 vagy a 8 között) , míg egy város lesz az otthona az EB két elődöntőjének és a kontinenstorna döntőjének. Budapest az első, „alapcsomagra” jelentkezett Baki (Azerbajdzsán), Minszk (Fehéroroszország), Brüsszel (Belgium), Szófia (Bulgária), Koppenhága (Dánia), London (Anglia), Szkopje (Macedónia), München (Németország), Jeruzsálem (Izrael), Róma (Olaszország), Amszterdam (Hollandia), Dublin (Írország), Bukarest (Románia), Szentpétervár (Oroszország), Glasgow (Skócia), Bilbao (Spanyolország), Stockholm (Svédország) és Cardiff (Wales) társaságában. A magyar pályázat a tervek szerint 2018-ra elkészülő 68 156 néző befogadására alkalmas Puskás Ferenc Stadionra alapozza a kandidálást. Fontos tudni, hogy a rendezés elnyerése nem jár automatikus jelenléttel: a válogatottnak ki kell harcolnia az EB-részvételt.

Csak tervek vannak

Komoly szerencse, hogy Budapesthez hasonlóan Baki, Minszk, Brüsszel, Szófia, Szentpétervár és Bilbao is egyelőre csak tervasztalon lévő stadionnal pályázott, Jeruzsálem és Róma már meglévő stadionjának átdolgozásával pályázott. (E tekintetben a régi karélyban megvalósuló új Puskás Stadion ebben a körben is versenyezhetne.) Az elmúlt évtizedekben – emlékezhetünk rá – Magyarország többször pályázott a labdarúgó EB-döntő megrendezésére, ám komoly hendikepet jelentett, hogy mindannyiszor úgy próbáltunk meg kandidálni (az osztrák-magyar és a magyar-horvát pályázat esetében), hogy akár csak egy kapavágás történt volna a beígért új stadionok kérdésében.

Ez most tehát nem lehet akkora akadály – bár az UEFA által minden pályázóról szóló összefoglaló pont olyan tételeket sorol fel az új Puskás hátrányaként, amelyeket a tervező asztalon még nem lehet látni. Így nem jutott el az UEFA-hoz részletes evakuációs terv, s a központi műveleti vezérlő teremről sincs információja az UEFA-nak. Stadion nélkül nem értékelhető a belső zárt láncú kamarahálózat hatékonysága, mint ahogy a világítás, az energiaszolgáltsatás, a hőmérséklet-beállítás és a tartalék-áramkörök teljesítőképessége sem ismert. Csak a stadion átadása után lehet képet alkotni majd arról, miként, milyen hatékonysággal tudják majd kezelni a gyepet, takarítani, karbantartani a stadion berendezéseit.

Egy EB elvárásaihoz képest a sajtóosztály követelményeit csak részben elégítette ki a magyar pályázat. A televíziós közvetítőfülkék száma megfelelő ugyan, de a vegyes zóna és a sajtótájékoztató termének mérete túl szűknek tűnik az UEFA értékelése szerint.

Egyelőre problémás, de könnyen áttervezhető hiba, hogy a tervbe vett beléptető kapuk száma éppen csak elegendő ahhoz, hogy egy órán belül bejussanak a szurkolók a stadionba.

Jó infrastruktúra, sok szálláshely

A másik oldalon leginkább Budapest mellett szóló érv, hogy az európai szövetség értékelése szerint a magyar labdarúgás felemelésének 10 éves programjára tenne koronát, s visszatenné a világfutball térképére hazánkat, ha a 2020-es Európa-bajnokságon társrendező lehetne Budapest.

A 341 millió euróból elkészülő stadion megközelíthetősége és a befogadóképessége megfelel az UEFA legszigorúbb elvárásainak. A pálya mérete 105x68 méter lesz, ami szintén megfelel az előírásoknak. Az öltözők és kiszolgáló termek méretei megfelelnek az elvártaknak, kifejezetten nagy tér jut a fiatalok programjának megvalósításához, de az ünnepségeknek még nincs tervezett helyük. A VIP-páholy és a kiemelt nézők férőhelye megfelel a követelményeknek, s elegendő számú mellékhelyiség és a jól elhelyezett elsősegélynyújtó terület áll majd rendelkezésre az új Puskásban, s a mozgáskorlátozottak számára is elegendő speciális férőhely kerül kialakításra.

Jó pont, hogy a magyar jogszabályok engedélyezik a személyre szóló jegyek értékesítését és a személyazonosság ellenőrzését a kapuknál.

A Liszt Ferenc Repülőtér az UEFA értékelése szerint épphogy elég nagy arra, hogy az Európa-bajnokság alatt zajló utasforgalmat biztosítsa, de a stadion elérhetősége dicséretes. A legnagyobb dicséretet Budapest szálláslehetőségei kapnak. A politikai helyzetet megbízható, s a kabinet elkötelezett a megvalósítás mellett: minden megállapodást aláírtak az európai szövetséggel, így a garanciák is rendben vannak – egyedül az adógarancia életbe léptetéséhez kell még megteremteni a jogi feltételeket.