6p
Elképesztő mennyiségű élelmiszert pazarol el a világ, amit nem csak az éhező tömegek, hanem az óriási környezetterhelés miatt is sürgősen meg kell változtatni. Magyarországon is több millió tonna ételt pazarlunk el, nálunk azonban egyelőre nem lesz az olasz módszerhez hasonló törvényi szabályozás - inkább tájékoztatással és kampánnyal vesznek majd rá mindenkit, hogy ne hagyja, hogy szemétdombra kerüljön az értékes élelmiszer.

A világon megtermelt élelem harmada kárba vész

Az olasz képviselőház nemrég az élelmiszerpazarlás elleni küzdelmet célzó törvényt fogadott el, amely egyebek között megkönnyíti a jótékonysági szervezeteknek való adakozást. Az olasz mezőgazdasági minisztérium adatai szerint hatmillió olasz állampolgár szorul élelmiszersegélyre - ez nagyjából az ország teljes lakosságának egytizede.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint 2009-ben a világon megtermelt összes élelmiszer 32-százaléka, gyakorlatilag a harmada elveszett vagy elpazarolták. Ezt energiában kifejezve azt találjuk: minden megtermelt kalória egynegyedét nem fogyasztja el az emberiség.

Ez nem csak abból a szempontból aggályos, hogy milyen sokan éheznek a bolygón: nagyon komoly környezeti terhelést is jelent. Ha ezt az arányt sikerülne megfelezni (az elpazarolt kalóriák arányát 24-ről 12 százalékra mérsékelni) 2050-re, akkor a világnak nagyjából 1,3 trillió kilokalóriával kevesebbet kellene megtermelnie évente. (Ez egyébként nagyjából 22 százaléka annak a különbségnek, ami a most megtermelt élelmiszermennyiség és a 2050-ben várható szükséglet között adódik - magyarán még négyszer ennyi kalóriát meg is kell majd termelni az igények kielégítésére a mostani termelésen kívül).

 

Mennyi hulladékot termelünk Magyarországon?

Az élelmiszer-hulladék mérésére nincs egységes Európai Uniós módszertan, és az élelmiszer-hulladéknak sincs pontos definíciója - ez alaposan megnehezíti az élelmiszer-hulladék mennyiségének mérését, valamint az egyes tagállamok adatainak összehasonlítását. A Földművelésügyi Minisztérium a Privátbankár.hu érdeklődésére azt közölte: jelenleg irányadó számadatok egy uniós felmérésből származnak, amely 2006-os adatokat tartalmaz. Az akkori adatok alapján a Magyarországon keletkező élelmiszerhulladék teljes mennyisége hozzávetőlegesen 1,8 millió tonna évente, amelyből mintegy 400 ezer tonnát tesz ki a háztartásokban keletkező hulladék mennyisége, és a fennmaradó 1,4 millió tonna nagyobb részt az élelmiszer-előállítás, kisebb részt egyéb szereplők között oszlik meg.

Az újabb tagállami kutatások eredményei azonban azt mutatják, hogy mostanra ezektől az arányok komolyabban eltolódtak, és a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék aránya a teljes hulladékmennyiségen belül valójában lényegesen magasabb lehet a korábban mértnél.

A Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közreműködésével alapította meg Az élelmiszer érték fórumot - ennek keretében munkacsoportja jelenleg is azon dolgozik, hogy mely módszerekkel, adatfelvételi eljárásokkal lehet a leghatékonyabban és a legpontosabban mérni a Magyarországon keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, amely munka alapján a későbbiekben egy aktuálisabb, pontosabb képet kaphatunk a hazai helyzetről.

Az azonban elmondható: a teljes lakosságra vetítve nagyjából nálunk is annyi élelmiszer megy kárba, mint az olaszoknál.

Mi legyen a felesleggel?

Bár a legnagyobb arányban mostanra jó eséllyel a háztartások felelősek a pazarlásért, jogszabályokkal a többi szektorra lehet leginkább hatni.  Az új olasz intézkedés célja is az, hogy az agrártermelőknek, az ágazati vállalatoknak és a kereskedőknek érdemesebb legyen eladományozniuk, semmint kidobniuk vagy megsemmisíteniük a felesleget.

Az élelmiszer-adományozás Magyarországon is egy jogszerű és létező gyakorlat Magyarországon; mind a kereskedelem, mind az előállítók oldaláról van lehetőség jótékony célra felajánlani biztonságos, emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszereket - válaszolta kérdésünkre a Földművelésügyi Minisztérium. Az elosztási folyamatban komoly szerep hárul a jótékonysági szervezetekre, ugyanakkor a szabályozás terén is történtek olyan, adományozásra ösztönző intézkedések, mint a közcélú adományozás áfamentessé tétele.

Az FM szerint egy jól működő, és a további fejlődés lehetőségét magában hordozó, önkéntességen alapuló adományozási kultúra van kialakulóban Magyarországon, amelyben a legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi láncok is egyre inkább partnerek. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatai szerint 2015-ben 2600 tonna élelmiszert, az előző évhez képest 1000 tonnával többet tudtak eljuttatni a rászorulóknak - a növekedés nagy része az áruházláncokból származik.

Igény volna rá: hányan szorulnak élelmiszersegélyre?

Igen nehéz pontos választ adni a minisztérium szerint arra, hány magyar állampolgár szorul élelmiszersegélyre. Annyi azonban elmondható, hogy a Magyar Élelmiszerbank Egyesület országos szinten, 220 civil partnerével együttműködésben, mintegy 300 ezer emberhez juttat el élelmiszeradományokat.

Ez a szám mindazonáltal alacsonynak tűnik: az OECD Society at Glance 2014 felmérésében arra a kérdésre, hogy "Volt-e olyan alkalom az elmúlt 12 hónapban, amikor nem volt elég pénze élelmet vásárolni magának vagy családjának?" a magyarok közel harmada igennel válaszolt. Az OECD országai közül csak Törökorsázgban és Mexikóban volt ennél nagyobb az arány.

Az igennel válaszolók aránya a következő kérdésre: "Volt-e olyan alkalom az elmúlt 12 hónapban, amikor nem volt elég pénze élelmet vásárolni magának vagy családjának?" Forrás: OECD

Mit teszünk mi az élelmiszerpazarlás ellen?

Az élelmiszerpazarlás visszafogása érdekében hozták létre 2014 októberében Az élelmiszer érték fórumot, ennek munkacsoportjai átfogó, több szakterületet érintő megközelítésben vizsgálják, hogy milyen eszközökkel lehetne a leghatékonyabban csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Bár szándékaikban több helyen van átfedés a magyar és a korábbi francia, illetve olasz szabályozás között, nincs szó azonban ezeknek a törvényeknek a változatlan formában történő átvételéről, a hazai viszonyok, egyes kereskedelmi gyakorlatok ugyanis jelentős mértékben eltérőek más tagállamok gyakorlataitól - írja az FM.

A fő cél az, hogy a termelőtől a fogyasztóig az élelmiszerlánc minden szereplőjében tudatosítsák saját felelősségüket az ügyben. Az alapokat a fogyasztók élelmiszerhulladék termelésének csökkentése adhatja meg - ezért az FM hamarosan egy szemléletformáló kampányt indít, amely az élelmiszerlánccal kapcsolatos fogyasztói tudatosság és a fogyasztói ismeretek fejlesztését tűzte ki célul.

Nemzetközi példák alapján egy hatékony kampány mindössze 1-2 év leforgása alatt akár 8%-kal is képes mérsékelni a háztartásokban kidobott élelmiszerek mennyiségét - írja az FM.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vásárló Fekete karácsony: minden idők legdrágább bevásárlására készülhetnek a magyarok
Gáspár András, Valkai Nikoletta | 2024. december 9. 05:47
Az elmúlt hónapok áremelkedése decemberben tetőzött: másfél éve nem láttunk akkora drágulást a hipermarketekben, mint most. A két számjegyű drágulás visszatért az üzletekbe, sosem volt még ilyen drága a nagybevásárlás a Privátbankár Árkosár története során.
Vásárló Évtizedek óta példátlan drágulás történt: méregdrága lett a kávé
Buksza blog | 2024. december 8. 16:45
A kávé ára ötven éve nem látott magasságba nőtt miután az alapanyag kínálata messze elmarad a kereslettől. A háttérben részben a klímaváltozás és az ellátás finanszírozásának némi kavarodása áll.
Vásárló Mi készül a benzinkutakon? Itt a válasz!
Privátbankár.hu | 2024. december 6. 14:06
Nem lesz áremelkedés.  
Vásárló Gondban lehetnek az M1-nél: ezt hogyan tálalják?
Privátbankár.hu | 2024. december 5. 08:30
Az októberi kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit mindössze 3,6, az előző havit pedig 1,2 százalékkal haladta meg. Ez kevés lehet a kormány GDP-növekedési álmainak beteljesüléséhez.
Vásárló Új korszakba lép a Dr. Martens
Buksza blog | 2024. december 3. 12:56
Hiába a hírnév, a Dr. Martensnél a túlélésről szólt az elmúlt fél év.
Vásárló A Temu megtalálta a vásárlók gyenge pontját
Buksza blog | 2024. december 3. 11:48
Egy évvel ezelőtt a két kínai online óriás, amelyek hatalmas felfordulást hoztak a kiskereskedelemben, még nem tudták kimazsolázni az év végi bevásárlási szezon legjobb falatját.
Vásárló Ijesztő drágulás a magyar diszkontokban – majdnem a duplájára nőtt a legolcsóbb tojások ára
Csernátony Csaba - Kollár Dóra | 2024. december 2. 05:41
Összességében visszafogottan emelkedett havi és éves szinten is a diszkontokban megvehető alapélelmiszerek ára a Privátbankár Diszkont Árkosara szerint. Ugyanakkor a tojás egészen durva mutatvánnyal rukkolt elő, ami a külföldi helyzetet tekintve annyira nem is meglepő. 
Vásárló A kozmetikai ipar trükkjei – nesze neked, fogyasztóvédelem
Elek Lenke | 2024. december 1. 14:46
Elképesztő mennyiségű, márkájú, fajtájú arc-, kéz- és lábkrémet, lemosót, tonikot, arcmaszkot, szemránckrémet lehet kapni – de hogy melyiket válasszuk, abban senki sem segít. Közben trükkök százaival próbálnak minket befolyásolni.
Vásárló Éves megyei matrica – egy költséghatékony opció
Márkázott tartalom | 2024. november 28. 10:54
Az autópálya matrica kínálat változásainak első lépése a 2015-ben, vármegyékre érvényes matricák bevezetése volt. Az új termék népszerűsége pedig azóta is töretlen, hiszen évek óta az eladási statisztikák élén találhatjuk azt, ez pedig várhatóan jövőre sem változik.
Vásárló A nap képe: dupla annyiba kerül a kolbász Budapesten, mint Bécsben
Privátbankár.hu | 2024. november 27. 17:04
Hihetetlenül hangzik, de igaz: a magyar fővárosban sokkal drágább az utcán kolbászozni, mint az osztrákban.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG