A világon megtermelt élelem harmada kárba vész
Az olasz képviselőház nemrég az élelmiszerpazarlás elleni küzdelmet célzó törvényt fogadott el, amely egyebek között megkönnyíti a jótékonysági szervezeteknek való adakozást. Az olasz mezőgazdasági minisztérium adatai szerint hatmillió olasz állampolgár szorul élelmiszersegélyre - ez nagyjából az ország teljes lakosságának egytizede.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint 2009-ben a világon megtermelt összes élelmiszer 32-százaléka, gyakorlatilag a harmada elveszett vagy elpazarolták. Ezt energiában kifejezve azt találjuk: minden megtermelt kalória egynegyedét nem fogyasztja el az emberiség.
Ez nem csak abból a szempontból aggályos, hogy milyen sokan éheznek a bolygón: nagyon komoly környezeti terhelést is jelent. Ha ezt az arányt sikerülne megfelezni (az elpazarolt kalóriák arányát 24-ről 12 százalékra mérsékelni) 2050-re, akkor a világnak nagyjából 1,3 trillió kilokalóriával kevesebbet kellene megtermelnie évente. (Ez egyébként nagyjából 22 százaléka annak a különbségnek, ami a most megtermelt élelmiszermennyiség és a 2050-ben várható szükséglet között adódik - magyarán még négyszer ennyi kalóriát meg is kell majd termelni az igények kielégítésére a mostani termelésen kívül).
Mennyi hulladékot termelünk Magyarországon?
Az élelmiszer-hulladék mérésére nincs egységes Európai Uniós módszertan, és az élelmiszer-hulladéknak sincs pontos definíciója - ez alaposan megnehezíti az élelmiszer-hulladék mennyiségének mérését, valamint az egyes tagállamok adatainak összehasonlítását. A Földművelésügyi Minisztérium a Privátbankár.hu érdeklődésére azt közölte: jelenleg irányadó számadatok egy uniós felmérésből származnak, amely 2006-os adatokat tartalmaz. Az akkori adatok alapján a Magyarországon keletkező élelmiszerhulladék teljes mennyisége hozzávetőlegesen 1,8 millió tonna évente, amelyből mintegy 400 ezer tonnát tesz ki a háztartásokban keletkező hulladék mennyisége, és a fennmaradó 1,4 millió tonna nagyobb részt az élelmiszer-előállítás, kisebb részt egyéb szereplők között oszlik meg.
Az újabb tagállami kutatások eredményei azonban azt mutatják, hogy mostanra ezektől az arányok komolyabban eltolódtak, és a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék aránya a teljes hulladékmennyiségen belül valójában lényegesen magasabb lehet a korábban mértnél.
A Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közreműködésével alapította meg Az élelmiszer érték fórumot - ennek keretében munkacsoportja jelenleg is azon dolgozik, hogy mely módszerekkel, adatfelvételi eljárásokkal lehet a leghatékonyabban és a legpontosabban mérni a Magyarországon keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, amely munka alapján a későbbiekben egy aktuálisabb, pontosabb képet kaphatunk a hazai helyzetről.
Az azonban elmondható: a teljes lakosságra vetítve nagyjából nálunk is annyi élelmiszer megy kárba, mint az olaszoknál.
Mi legyen a felesleggel?
Bár a legnagyobb arányban mostanra jó eséllyel a háztartások felelősek a pazarlásért, jogszabályokkal a többi szektorra lehet leginkább hatni. Az új olasz intézkedés célja is az, hogy az agrártermelőknek, az ágazati vállalatoknak és a kereskedőknek érdemesebb legyen eladományozniuk, semmint kidobniuk vagy megsemmisíteniük a felesleget.
Az élelmiszer-adományozás Magyarországon is egy jogszerű és létező gyakorlat Magyarországon; mind a kereskedelem, mind az előállítók oldaláról van lehetőség jótékony célra felajánlani biztonságos, emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszereket - válaszolta kérdésünkre a Földművelésügyi Minisztérium. Az elosztási folyamatban komoly szerep hárul a jótékonysági szervezetekre, ugyanakkor a szabályozás terén is történtek olyan, adományozásra ösztönző intézkedések, mint a közcélú adományozás áfamentessé tétele.
Az FM szerint egy jól működő, és a további fejlődés lehetőségét magában hordozó, önkéntességen alapuló adományozási kultúra van kialakulóban Magyarországon, amelyben a legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi láncok is egyre inkább partnerek. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatai szerint 2015-ben 2600 tonna élelmiszert, az előző évhez képest 1000 tonnával többet tudtak eljuttatni a rászorulóknak - a növekedés nagy része az áruházláncokból származik.
|
Igény volna rá: hányan szorulnak élelmiszersegélyre? Igen nehéz pontos választ adni a minisztérium szerint arra, hány magyar állampolgár szorul élelmiszersegélyre. Annyi azonban elmondható, hogy a Magyar Élelmiszerbank Egyesület országos szinten, 220 civil partnerével együttműködésben, mintegy 300 ezer emberhez juttat el élelmiszeradományokat. Ez a szám mindazonáltal alacsonynak tűnik: az OECD Society at Glance 2014 felmérésében arra a kérdésre, hogy "Volt-e olyan alkalom az elmúlt 12 hónapban, amikor nem volt elég pénze élelmet vásárolni magának vagy családjának?" a magyarok közel harmada igennel válaszolt. Az OECD országai közül csak Törökorsázgban és Mexikóban volt ennél nagyobb az arány.
|
Mit teszünk mi az élelmiszerpazarlás ellen?
Az élelmiszerpazarlás visszafogása érdekében hozták létre 2014 októberében Az élelmiszer érték fórumot, ennek munkacsoportjai átfogó, több szakterületet érintő megközelítésben vizsgálják, hogy milyen eszközökkel lehetne a leghatékonyabban csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Bár szándékaikban több helyen van átfedés a magyar és a korábbi francia, illetve olasz szabályozás között, nincs szó azonban ezeknek a törvényeknek a változatlan formában történő átvételéről, a hazai viszonyok, egyes kereskedelmi gyakorlatok ugyanis jelentős mértékben eltérőek más tagállamok gyakorlataitól - írja az FM.
A fő cél az, hogy a termelőtől a fogyasztóig az élelmiszerlánc minden szereplőjében tudatosítsák saját felelősségüket az ügyben. Az alapokat a fogyasztók élelmiszerhulladék termelésének csökkentése adhatja meg - ezért az FM hamarosan egy szemléletformáló kampányt indít, amely az élelmiszerlánccal kapcsolatos fogyasztói tudatosság és a fogyasztói ismeretek fejlesztését tűzte ki célul.
Nemzetközi példák alapján egy hatékony kampány mindössze 1-2 év leforgása alatt akár 8%-kal is képes mérsékelni a háztartásokban kidobott élelmiszerek mennyiségét - írja az FM.
338 milliárd dolláros programot jelentett I Dzsemjong dél-koreai elnök. 
