6p
Elképesztő mennyiségű élelmiszert pazarol el a világ, amit nem csak az éhező tömegek, hanem az óriási környezetterhelés miatt is sürgősen meg kell változtatni. Magyarországon is több millió tonna ételt pazarlunk el, nálunk azonban egyelőre nem lesz az olasz módszerhez hasonló törvényi szabályozás - inkább tájékoztatással és kampánnyal vesznek majd rá mindenkit, hogy ne hagyja, hogy szemétdombra kerüljön az értékes élelmiszer.

A világon megtermelt élelem harmada kárba vész

Az olasz képviselőház nemrég az élelmiszerpazarlás elleni küzdelmet célzó törvényt fogadott el, amely egyebek között megkönnyíti a jótékonysági szervezeteknek való adakozást. Az olasz mezőgazdasági minisztérium adatai szerint hatmillió olasz állampolgár szorul élelmiszersegélyre - ez nagyjából az ország teljes lakosságának egytizede.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint 2009-ben a világon megtermelt összes élelmiszer 32-százaléka, gyakorlatilag a harmada elveszett vagy elpazarolták. Ezt energiában kifejezve azt találjuk: minden megtermelt kalória egynegyedét nem fogyasztja el az emberiség.

Ez nem csak abból a szempontból aggályos, hogy milyen sokan éheznek a bolygón: nagyon komoly környezeti terhelést is jelent. Ha ezt az arányt sikerülne megfelezni (az elpazarolt kalóriák arányát 24-ről 12 százalékra mérsékelni) 2050-re, akkor a világnak nagyjából 1,3 trillió kilokalóriával kevesebbet kellene megtermelnie évente. (Ez egyébként nagyjából 22 százaléka annak a különbségnek, ami a most megtermelt élelmiszermennyiség és a 2050-ben várható szükséglet között adódik - magyarán még négyszer ennyi kalóriát meg is kell majd termelni az igények kielégítésére a mostani termelésen kívül).

 

Mennyi hulladékot termelünk Magyarországon?

Az élelmiszer-hulladék mérésére nincs egységes Európai Uniós módszertan, és az élelmiszer-hulladéknak sincs pontos definíciója - ez alaposan megnehezíti az élelmiszer-hulladék mennyiségének mérését, valamint az egyes tagállamok adatainak összehasonlítását. A Földművelésügyi Minisztérium a Privátbankár.hu érdeklődésére azt közölte: jelenleg irányadó számadatok egy uniós felmérésből származnak, amely 2006-os adatokat tartalmaz. Az akkori adatok alapján a Magyarországon keletkező élelmiszerhulladék teljes mennyisége hozzávetőlegesen 1,8 millió tonna évente, amelyből mintegy 400 ezer tonnát tesz ki a háztartásokban keletkező hulladék mennyisége, és a fennmaradó 1,4 millió tonna nagyobb részt az élelmiszer-előállítás, kisebb részt egyéb szereplők között oszlik meg.

Az újabb tagállami kutatások eredményei azonban azt mutatják, hogy mostanra ezektől az arányok komolyabban eltolódtak, és a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék aránya a teljes hulladékmennyiségen belül valójában lényegesen magasabb lehet a korábban mértnél.

A Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közreműködésével alapította meg Az élelmiszer érték fórumot - ennek keretében munkacsoportja jelenleg is azon dolgozik, hogy mely módszerekkel, adatfelvételi eljárásokkal lehet a leghatékonyabban és a legpontosabban mérni a Magyarországon keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, amely munka alapján a későbbiekben egy aktuálisabb, pontosabb képet kaphatunk a hazai helyzetről.

Az azonban elmondható: a teljes lakosságra vetítve nagyjából nálunk is annyi élelmiszer megy kárba, mint az olaszoknál.

Mi legyen a felesleggel?

Bár a legnagyobb arányban mostanra jó eséllyel a háztartások felelősek a pazarlásért, jogszabályokkal a többi szektorra lehet leginkább hatni.  Az új olasz intézkedés célja is az, hogy az agrártermelőknek, az ágazati vállalatoknak és a kereskedőknek érdemesebb legyen eladományozniuk, semmint kidobniuk vagy megsemmisíteniük a felesleget.

Az élelmiszer-adományozás Magyarországon is egy jogszerű és létező gyakorlat Magyarországon; mind a kereskedelem, mind az előállítók oldaláról van lehetőség jótékony célra felajánlani biztonságos, emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszereket - válaszolta kérdésünkre a Földművelésügyi Minisztérium. Az elosztási folyamatban komoly szerep hárul a jótékonysági szervezetekre, ugyanakkor a szabályozás terén is történtek olyan, adományozásra ösztönző intézkedések, mint a közcélú adományozás áfamentessé tétele.

Az FM szerint egy jól működő, és a további fejlődés lehetőségét magában hordozó, önkéntességen alapuló adományozási kultúra van kialakulóban Magyarországon, amelyben a legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi láncok is egyre inkább partnerek. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatai szerint 2015-ben 2600 tonna élelmiszert, az előző évhez képest 1000 tonnával többet tudtak eljuttatni a rászorulóknak - a növekedés nagy része az áruházláncokból származik.

Igény volna rá: hányan szorulnak élelmiszersegélyre?

Igen nehéz pontos választ adni a minisztérium szerint arra, hány magyar állampolgár szorul élelmiszersegélyre. Annyi azonban elmondható, hogy a Magyar Élelmiszerbank Egyesület országos szinten, 220 civil partnerével együttműködésben, mintegy 300 ezer emberhez juttat el élelmiszeradományokat.

Ez a szám mindazonáltal alacsonynak tűnik: az OECD Society at Glance 2014 felmérésében arra a kérdésre, hogy "Volt-e olyan alkalom az elmúlt 12 hónapban, amikor nem volt elég pénze élelmet vásárolni magának vagy családjának?" a magyarok közel harmada igennel válaszolt. Az OECD országai közül csak Törökorsázgban és Mexikóban volt ennél nagyobb az arány.

Az igennel válaszolók aránya a következő kérdésre: "Volt-e olyan alkalom az elmúlt 12 hónapban, amikor nem volt elég pénze élelmet vásárolni magának vagy családjának?" Forrás: OECD

Mit teszünk mi az élelmiszerpazarlás ellen?

Az élelmiszerpazarlás visszafogása érdekében hozták létre 2014 októberében Az élelmiszer érték fórumot, ennek munkacsoportjai átfogó, több szakterületet érintő megközelítésben vizsgálják, hogy milyen eszközökkel lehetne a leghatékonyabban csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Bár szándékaikban több helyen van átfedés a magyar és a korábbi francia, illetve olasz szabályozás között, nincs szó azonban ezeknek a törvényeknek a változatlan formában történő átvételéről, a hazai viszonyok, egyes kereskedelmi gyakorlatok ugyanis jelentős mértékben eltérőek más tagállamok gyakorlataitól - írja az FM.

A fő cél az, hogy a termelőtől a fogyasztóig az élelmiszerlánc minden szereplőjében tudatosítsák saját felelősségüket az ügyben. Az alapokat a fogyasztók élelmiszerhulladék termelésének csökkentése adhatja meg - ezért az FM hamarosan egy szemléletformáló kampányt indít, amely az élelmiszerlánccal kapcsolatos fogyasztói tudatosság és a fogyasztói ismeretek fejlesztését tűzte ki célul.

Nemzetközi példák alapján egy hatékony kampány mindössze 1-2 év leforgása alatt akár 8%-kal is képes mérsékelni a háztartásokban kidobott élelmiszerek mennyiségét - írja az FM.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vásárló Energiatakarékos hűtők 2025-ben: mennyit spórolhat egy A-osztályos modell?
PR | 2025. október 7. 13:44
A háztartások energiafogyasztásának jelentős részét a folyamatosan üzemelő készülékek adják. Közülük is a hűtőszekrény az, amely a nap 24 órájában működik, így választása hosszú évekre meghatározza a villanyszámlát. 2025-ben az energiahatékonyság már nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem egyre inkább pénzügyi döntés is: egy A-osztályos modell éves szinten tízezreket hagyhat a családi kasszában.
Vásárló Eldobja a „csodafegyverét” a kormány a választásokig? Kizártnak tűnik
Gáspár András, Valkai Nikoletta | 2025. október 7. 05:37
Már nem csak tavalyhoz képest drágább a nagybevásárlás: két hónap után újra emelkedésnek indultak az élelmiszerárak a hipermarketekben. Az viszont jó hír, hogy az éves drágulás tempója legalább egy kicsit újra lassult. Elképzelhetetlennek tűnik az árrésstop november végi kivezetése a Privátbankár Árkosár legfrissebb eredményei alapján.
Vásárló 10 spórolási tipp, amit bárki könnyedén bevezethet a mindennapokban
PR | 2025. szeptember 30. 11:11
A spórolás sokaknak egyet jelent a lemondással, pedig valójában apró szokásokról van szó. Ha kicsit tudatosabban figyelünk a mindennapi döntéseinkre, a hónap végén sokkal több pénz maradhat a zsebünkben. Nem kell drasztikus változtatásokat tennünk, elég, ha néhány kisebb lépést fokozatosan beépítünk az életünkbe.
Vásárló Esedékes egy tankolás? Ennyibe kerül most a benzin és a gázolaj
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 13:14
Jó hír, hogy nem változik sem a benzin, sem a gázolaj nagykereskedelmi ára pénteken.
Vásárló Legalább rossz hírt nem kaptak a magyar autósok
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 11. 12:11
De jót sem.
Vásárló Régi kazetták: felbecsülhetetlen emlék, pontosan meghatározott érték
Márkázott tartalom | 2025. szeptember 9. 11:57
Nem is olyan régen ki gondolta volna, hogy a VHS kazetták csillaga egyszer leáldozik majd. Az ilyen kazettákon őrzött emlékek felbecsülhetetlen értéket képviselnek, de technológiai akadályok miatt egyre nehezebben válnak hozzáférhetővé – ami érthető okokból kétségbeejtő lehet.
Vásárló Miért fontos a hőkamerás vizsgálat házfelújítás előtt?
Márkázott tartalom | 2025. szeptember 8. 14:38
Egy lakás vagy ház felújítása előtt az alapos tervezés nélkülözhetetlen. A hőkamerás vizsgálat az egyik legjobb módszer, amely révén pontosan láthatóvá válnak az épület hőveszteségi pontjai. 
Vásárló A székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat jelentősége
Márkázott tartalom | 2025. szeptember 8. 14:27
Gondolt már arra, miért elengedhetetlen, hogy egy vállalkozás a bérbe vett ingatlanra vonatkozó jogviszonyt írásban is igazolni tudja? 
Vásárló Hogyan tüntesd el a nikotin- és beázásfoltokat a falról?
Márkázott tartalom | 2025. szeptember 8. 11:27
Képzeld el, hogy frissen festett falra tekintesz. Minden nagyszerűen néz ki, de néhány nap múlva észreveszed, hogy a régi, makacs foltok újra megjelennek. Az ilyen problémák igazán bosszantóak, hiszen a beázás nyomai, a dohányfüst okozta sárgás elszíneződések vagy egy konyhai baleset után ottmaradt korom foltjai rendre visszatérnek. 
Vásárló A frontok hatása a szervezetünkre
Márkázott tartalom | 2025. szeptember 8. 11:06
Talán nincs is olyan ember, akit ne viselne meg az állandó időjárás-változás. Ki az ízületeiben érzi, ha jön a melegfront, ki fejfájástól szenved, ha hidegebbre fordul az idő. A kellemetlen tünetek befolyásolják a közérzetet, de a napi feladatok elvégzésére is kihathatnak – akár a munka során is teljesíthetünk rosszul, amely anyagi következményekkel is járhat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG