6p
Elképesztő mennyiségű élelmiszert pazarol el a világ, amit nem csak az éhező tömegek, hanem az óriási környezetterhelés miatt is sürgősen meg kell változtatni. Magyarországon is több millió tonna ételt pazarlunk el, nálunk azonban egyelőre nem lesz az olasz módszerhez hasonló törvényi szabályozás - inkább tájékoztatással és kampánnyal vesznek majd rá mindenkit, hogy ne hagyja, hogy szemétdombra kerüljön az értékes élelmiszer.

A világon megtermelt élelem harmada kárba vész

Az olasz képviselőház nemrég az élelmiszerpazarlás elleni küzdelmet célzó törvényt fogadott el, amely egyebek között megkönnyíti a jótékonysági szervezeteknek való adakozást. Az olasz mezőgazdasági minisztérium adatai szerint hatmillió olasz állampolgár szorul élelmiszersegélyre - ez nagyjából az ország teljes lakosságának egytizede.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint 2009-ben a világon megtermelt összes élelmiszer 32-százaléka, gyakorlatilag a harmada elveszett vagy elpazarolták. Ezt energiában kifejezve azt találjuk: minden megtermelt kalória egynegyedét nem fogyasztja el az emberiség.

Ez nem csak abból a szempontból aggályos, hogy milyen sokan éheznek a bolygón: nagyon komoly környezeti terhelést is jelent. Ha ezt az arányt sikerülne megfelezni (az elpazarolt kalóriák arányát 24-ről 12 százalékra mérsékelni) 2050-re, akkor a világnak nagyjából 1,3 trillió kilokalóriával kevesebbet kellene megtermelnie évente. (Ez egyébként nagyjából 22 százaléka annak a különbségnek, ami a most megtermelt élelmiszermennyiség és a 2050-ben várható szükséglet között adódik - magyarán még négyszer ennyi kalóriát meg is kell majd termelni az igények kielégítésére a mostani termelésen kívül).

 

Mennyi hulladékot termelünk Magyarországon?

Az élelmiszer-hulladék mérésére nincs egységes Európai Uniós módszertan, és az élelmiszer-hulladéknak sincs pontos definíciója - ez alaposan megnehezíti az élelmiszer-hulladék mennyiségének mérését, valamint az egyes tagállamok adatainak összehasonlítását. A Földművelésügyi Minisztérium a Privátbankár.hu érdeklődésére azt közölte: jelenleg irányadó számadatok egy uniós felmérésből származnak, amely 2006-os adatokat tartalmaz. Az akkori adatok alapján a Magyarországon keletkező élelmiszerhulladék teljes mennyisége hozzávetőlegesen 1,8 millió tonna évente, amelyből mintegy 400 ezer tonnát tesz ki a háztartásokban keletkező hulladék mennyisége, és a fennmaradó 1,4 millió tonna nagyobb részt az élelmiszer-előállítás, kisebb részt egyéb szereplők között oszlik meg.

Az újabb tagállami kutatások eredményei azonban azt mutatják, hogy mostanra ezektől az arányok komolyabban eltolódtak, és a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék aránya a teljes hulladékmennyiségen belül valójában lényegesen magasabb lehet a korábban mértnél.

A Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közreműködésével alapította meg Az élelmiszer érték fórumot - ennek keretében munkacsoportja jelenleg is azon dolgozik, hogy mely módszerekkel, adatfelvételi eljárásokkal lehet a leghatékonyabban és a legpontosabban mérni a Magyarországon keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, amely munka alapján a későbbiekben egy aktuálisabb, pontosabb képet kaphatunk a hazai helyzetről.

Az azonban elmondható: a teljes lakosságra vetítve nagyjából nálunk is annyi élelmiszer megy kárba, mint az olaszoknál.

Mi legyen a felesleggel?

Bár a legnagyobb arányban mostanra jó eséllyel a háztartások felelősek a pazarlásért, jogszabályokkal a többi szektorra lehet leginkább hatni.  Az új olasz intézkedés célja is az, hogy az agrártermelőknek, az ágazati vállalatoknak és a kereskedőknek érdemesebb legyen eladományozniuk, semmint kidobniuk vagy megsemmisíteniük a felesleget.

Az élelmiszer-adományozás Magyarországon is egy jogszerű és létező gyakorlat Magyarországon; mind a kereskedelem, mind az előállítók oldaláról van lehetőség jótékony célra felajánlani biztonságos, emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszereket - válaszolta kérdésünkre a Földművelésügyi Minisztérium. Az elosztási folyamatban komoly szerep hárul a jótékonysági szervezetekre, ugyanakkor a szabályozás terén is történtek olyan, adományozásra ösztönző intézkedések, mint a közcélú adományozás áfamentessé tétele.

Az FM szerint egy jól működő, és a további fejlődés lehetőségét magában hordozó, önkéntességen alapuló adományozási kultúra van kialakulóban Magyarországon, amelyben a legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi láncok is egyre inkább partnerek. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatai szerint 2015-ben 2600 tonna élelmiszert, az előző évhez képest 1000 tonnával többet tudtak eljuttatni a rászorulóknak - a növekedés nagy része az áruházláncokból származik.

Igény volna rá: hányan szorulnak élelmiszersegélyre?

Igen nehéz pontos választ adni a minisztérium szerint arra, hány magyar állampolgár szorul élelmiszersegélyre. Annyi azonban elmondható, hogy a Magyar Élelmiszerbank Egyesület országos szinten, 220 civil partnerével együttműködésben, mintegy 300 ezer emberhez juttat el élelmiszeradományokat.

Ez a szám mindazonáltal alacsonynak tűnik: az OECD Society at Glance 2014 felmérésében arra a kérdésre, hogy "Volt-e olyan alkalom az elmúlt 12 hónapban, amikor nem volt elég pénze élelmet vásárolni magának vagy családjának?" a magyarok közel harmada igennel válaszolt. Az OECD országai közül csak Törökorsázgban és Mexikóban volt ennél nagyobb az arány.

Az igennel válaszolók aránya a következő kérdésre: "Volt-e olyan alkalom az elmúlt 12 hónapban, amikor nem volt elég pénze élelmet vásárolni magának vagy családjának?" Forrás: OECD

Mit teszünk mi az élelmiszerpazarlás ellen?

Az élelmiszerpazarlás visszafogása érdekében hozták létre 2014 októberében Az élelmiszer érték fórumot, ennek munkacsoportjai átfogó, több szakterületet érintő megközelítésben vizsgálják, hogy milyen eszközökkel lehetne a leghatékonyabban csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Bár szándékaikban több helyen van átfedés a magyar és a korábbi francia, illetve olasz szabályozás között, nincs szó azonban ezeknek a törvényeknek a változatlan formában történő átvételéről, a hazai viszonyok, egyes kereskedelmi gyakorlatok ugyanis jelentős mértékben eltérőek más tagállamok gyakorlataitól - írja az FM.

A fő cél az, hogy a termelőtől a fogyasztóig az élelmiszerlánc minden szereplőjében tudatosítsák saját felelősségüket az ügyben. Az alapokat a fogyasztók élelmiszerhulladék termelésének csökkentése adhatja meg - ezért az FM hamarosan egy szemléletformáló kampányt indít, amely az élelmiszerlánccal kapcsolatos fogyasztói tudatosság és a fogyasztói ismeretek fejlesztését tűzte ki célul.

Nemzetközi példák alapján egy hatékony kampány mindössze 1-2 év leforgása alatt akár 8%-kal is képes mérsékelni a háztartásokban kidobott élelmiszerek mennyiségét - írja az FM.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vásárló Megéri még napelemet telepíteni 2026-ban? Számok, amiket érdemes látni
Márkázott tartalom | 2026. március 26. 08:05
Az elmúlt években a napelemes rendszerek körüli diskurzus jelentősen megváltozott. A szaldó elszámolás kivezetése, az új szabályozási környezet és az energiaárak alakulása sokakat bizonytalanná tett: vajon még mindig jó befektetés a napelem, vagy már lecsengett a „napelem boom”?
Vásárló Lesznek, akik ismét nem ébrednek fel a rémálomból a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. március 25. 13:26
Újból emelkednek a piaci árak.
Vásárló Egy táblázat, amivel végre átláthatjuk a tartozásokat
Márkázott tartalom | 2026. március 18. 14:20
A bevételeket és kiadásokat már önmagukban sem egyszerű számon tartani, de amikor több tartozás párhuzamosan terhel minket, valóban könnyű elveszni a számok között. Ilyenkor az első lépés nem feltétlenül a hitelek lehető leggyorsabb visszafizetése – a Cofidis véleménye szerint először is az a fontos, hogy pontosan lássuk, valójában milyen tartozások terhelnek minket. Könnyen lehet, hogy ehhez csak egy jól összeállított táblázatra van szükség – az alábbiakban ezt a témát járjuk körül. 
Vásárló 6+1 esti rutin, amivel másnap frissebben ülhetünk be az irodába
Márkázott tartalom | 2026. március 17. 14:11
Egy fárasztó munkanap után sokszor csak arra vágyunk, hogy ledőlhessünk a kanapéra, és végre semmire ne kelljen koncentrálni. Az azonban, ahogyan az esténket töltjük, meglepően nagy hatással van a következő napunkra – nem véletlen, hogy a tudatos esti rutin egyre több irodai dolgozó eszköztárában jelenik meg. Egy jól felépített este finom átmenetet biztosít a munka és a pihenés között, ami segíthet abban, hogy reggel frissebben ébredjünk – ismerjük meg a Scitec legjobb tanácsait.
Vásárló dm Élménytér: izgalmas utazás a szépség világában
PR | 2026. március 16. 10:52
2026-ban ismét egy egyedülálló utazásra hívja a dm a vásárlókat, miközben aktivitásaik fókuszában továbbra is az #egészenén gondolatisága áll. Új programsorozat indul, amelynek keretében a dm különleges installációja márciustól májusig minden hétvégén, mindig másik budapesti vagy vidéki bevásárlóközpontban kap helyet a dm üzletek közvetlen közelében.
Vásárló Több jár a pénznél: így tárgyalj ki extrákat a főnöködnél
Márkázott tartalom | 2026. március 14. 18:43
Amikor elégedetlenek vagyunk a munkánkkal, az első gondolatunk általában a bérünk növelése. Pedig manapság amikor fizetésről és juttatásokról beszélünk, az már régen nem csak a bankszámlánkra érkező összegről szól. A kiégés elleni harcban vagy a munka-magánélet egyensúlyának megőrzésében gyakran többet ér egy rugalmasabb időbeosztás, több szabadnap vagy a cég által finanszírozott képzés, mint pár tízezer forintos emelés. A sikeres alkudozás kulcsa, hogy alaposan támasszuk alá érveinket.
Vásárló Hogyan befolyásolja a bizalom az egészségügyi marketinget?
Márkázott tartalom | 2026. március 13. 14:27
Gondoltál már arra, hogyan különböznek az egészségügyi hirdetések a ruházati reklámoktól? Az egészségügyi marketing kiemelt jelentőséggel bír, hiszen az emberek egészségére gyakorolhat közvetlen hatást. Itt nemcsak a termékek népszerűsítése a cél, hanem a páciensek tudatos döntéshozatalának támogatása is.
Vásárló Okos vezérlés vs. elavult megoldások
Márkázott tartalom | 2026. március 13. 14:26
Otthonaink műszaki felszereltsége az elmúlt években látványos átalakuláson ment keresztül. Ma már nemcsak az számít, hogy egy berendezés működik-e, hanem az is, mennyire illeszkedik a mindennapi életünkhöz, mennyire kényelmes, takarékos és hosszú távon mennyire fenntartható. A Meleget.hu szakértői is tapasztalják, hogy egyre több háztartásban merül fel a kérdés: érdemes-e ragaszkodni a megszokott, elavult megoldásokhoz, vagy itt az ideje az okos vezérlésre váltani?
Vásárló A szülői pénzügyek láthatatlan tétele: így tervezzük a nem mindennapi kiadásokat
Márkázott tartalom | 2026. március 12. 13:31
Az ünnepek és jeles alkalmak – legyen szó születésnapról, névnapról, gyereknapról vagy év végi ünnepekről – mindig örömteli várakozással töltenek el bennünket. A meghitt pillanatok mögött azonban komoly szervezés és tudatos pénzügyi tervezés áll. Szülőként nemcsak az ajándékok kiválasztása, hanem a teljes költségvetés átgondolása is a feladataink közé tartozik.
Vásárló Mit tesz valójában a klímával a mesterséges intelligencia?
Wieder Gergő, Ignácz Péter | 2026. március 11. 17:03
A mesterséges intelligencia (AI) egyszerre növeli a villamosenergia-igényt és nyit új utakat az emissziócsökkentésben. Döntéshozói szinten ezért nem az a kérdés, hogy jó-e vagy rossz-e az AI, hanem az, hogy milyen energiaforrással működtetjük, mennyire hatékonyan futtatjuk a modelleket, és milyen, mérhető klímahatással rendelkező felhasználásokra irányítjuk a számítási kapacitást.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG