Márciustól vagy legkésőbb áprilistól ismét tíz százalékkal csökkenhetnek a háztartások rezsiköltségei, pontosabban a gáz-, a villamosenergia- és a távhőár esetében várható további „központi ármérséklődés” – értesült kormányzati forrásokból a Magyar Hírlap. A lap úgy tudja, hogy ezen felül még egy jelentős árcsökkentés várható, ami azt jelenti, hogy idén akár 30%-kal is csökkenhetnek a rezsiköltségek.
Az árszabályozáson keresztül a kormány érvényesíteni akarja, hogy a lakosság tehercsökkenését a szolgáltatók viseljék. A lap megjegyzi, hogy miközben a háztartások valóban jól járnak, a cégek már kevésbé, az új hálózati árjegyzés szerint ugyanis nekik 11-12%-kal több lesz majd a kiadásuk, ami az energiaköltségeket illeti - miközben a kormány az ipari fogyasztókat is kompenzálja.
A kormány Fónagy János államtitkár vezetésével bizottságot hozott létre, hogy a szolgáltatók nehogy trükközzenek az árral és kijátsszák a kormány terveit. Ezt követte a legnagyobb kormányárt is, a Fidesz is munkacsoportot hozott létre, mely a szolgáltatókat "figyeli". Pedig nem is biztos, hogy erre szükség van.
Energiaárak: mibe nyúlhat bele a kormány?
A szolgáltatás ára a gáz és a villamosenergia esetében három tételből tevődik össze: fizetjük az adókat (főleg az áfát), az ún. rendszerhasználati díjakat és magát az energiaárat. Miután ezek a lakosság esetében hatósági árasak, ezért a kormány viszonylag egyszerű jogalkotással ezek csökkentésével a végső szolgáltatási árat valóban csökkenteni tudta. E árszint fölé nem mehetnek a szolgáltatók, maximum alá, ha akciókat hirdetnek a szolgáltatók - áll a Policy Agenda ma megjelent elemzésében.
A cégek által fizetendő terhek lényegében hasonlóak a lakossághoz azzal a különbséggel, hogy az adó, az áfa visszaigényelhetősége miatt, minimális mértékű számukra. Azaz a szolgáltatás ára a rendszerhasználati díjakból és az energiadíjból adódik. Az utóbbi esetében szabadpiaci szabályok érvényesülnek, azaz számukra az állam nem határozza meg a villamosenergia árát, hanem a két fél elvileg tárgyalások útján alkudja ki a díjakat. A rendszerhasználati díjak ugyanakkor ebben a körben is hatósági árasok. Ugyan nem a szakminiszter határozza meg az árát a rendszerhasználati díjnak, hanem a Magyar Energia Hivatal, azaz nem közvetlen a kormány érintettsége, de a politikai felelősség mindenképpen a kabineté - írja a Policy Agenda.
Mi lesz a cégekkel?
A Magyar Energia Hivatal által kiadott határozatok szerint az ún közép- és nagyfeszültségű fogyasztók esetében átlagosan 12%-kal emelkednek a rendszerhasználati díjak. Ez az jelenti, hogy kb. átlagosan a kötelező átvételi rendszer cégekre történő áthárításával együtt 7-8 %-kal drágul a villamosenergia ezen cégek számára, amennyiben nem változnak az ún. szabadpiaci energiaárak.
Első körben tehát a magyar kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) érheti el a rezsicsökkentés, az általuk fizetett díjak mértékébe nem szólt bele a kormányzat. Ezek a cégek egyelőre beruházni sem nagyon akarnak, az energiakiadásaik növekedése valószínűleg nem támogatja majd, hogy a kormányzati tervekkel összhangban ezek a cégek beindítsák a magyar gazdaság motorját. Arról nem is beszélve, hogy ezt az áremelkedést a hazai kkv-k viszont már biztosan tovább fogják hárítani - amit végül - ha csak részben is - de a fogyasztók is biztosan megéreznek majd.
Még tovább vágja a rezsit a kormány, a cégek szívhatják a fogukat
A hazai kkv-k számára nem csökken a rezsi, a lakosság viszont újabb ajándékot kaphat idén a kormánytól: számukra akár 30%-kal is csökkenhetnek ezek a költségek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 378,98 pontos, 0,44 százalékos csökkenéssel, 86 674,79 ponton zárt csütörtökön. 
