A KSH adatai szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben és az üzemanyag-kiskereskedelemben egyaránt 14,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2019. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
Márciusban az előző év azonos időszakához viszonyítva az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1 százalékkal nőtt. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,8 százalékkal nőtt.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 14,3 százalékkal emelkedett. Növekedtek az eladások a bútor-, műszakicikk- (18%), iparcikk jellegű vegyes- (17%), a textil-, ruházati és lábbeli- (14%), a használtcikk- (13%), valamint a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben (8,0%). Ezzel szemben a forgalom volumene csökkent a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben (–0.8%).
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 5,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 35 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 14,3 százalékkal nőtt.
Márciusban az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 963 milliárd forint volt. Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Negatív meglepetés
Virovácz Péter, az ING szenior elemzője szerint egyértelműen látszódik, hogy mi okozta a márciusi negatív meglepetést: az élelmiszerkereskedelemben csupán 1 százalékos növekedést mért a KSH, még a húsvét hatással kiigazítva is (hiszen tavaly márciusra esett az ünnep, igen magas bázist generálva ezzel).
Ezzel szemben mind a nem élelmiszer-kiskereskedelem, mind az üzemanyag-kiskereskedelem kiugróan jó hónapot produkáltak, sőt hosszú évek óta nem látott ütemben bővült a forgalom mindkét részterületen. Továbbra is dinamikusan nő a csomagküldő és internet forgalom is a magyar gazdaságban. Előre tekintve várhatóan a gyengébb márciust egy jóval erőteljesebb április követ (ismételten a húsvéthatás miatt), és 2019 egészében a kiskereskedelmi szektor növekedése megközelíti majd a tavalyi növekedési ütemet: 5-6 százalék körüli éves átlagos bővülésre számítanak.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatokra reagálva közölte: a kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is.
A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. Az új autó regisztrációk pedig az első négy hónapban 7 százalékkal emelkedtek, noha tavaly szeptembertől az új károsanyag-kibocsátás méréséi szabályozások (WLTP) bevezetése miatt több modell eltűnt a kínálatból, ami átmeneti visszaesést okozott a forgalomba helyezések számában. A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti.
Jövő januárban 2500 koronával 24 900 koronára (398 400 forint) emelkedik a minimálbér Csehországban, eléri az átlagbér 44,6 százalékát. 
