|
| Tanévnyitó a nyíregyházi Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolában .(Forrás: MTI Fotó, Balázs Attila) |
A Provident Pénzügyi Zrt. 1000 fős kutatása szerint a tavalyi évhez viszonyítva jellemzően kisebb összegből sikerült megvásárolni a tanszereket és iskolai kellékeket. A megkérdezettek 17 százaléka 40-50 ezer forintot fordít a beiskolázásra, 19 százalék 30-40 ezer forintot, míg 20 százalék 20-30 ezer forint közötti összegből vásárol - utóbbi szülők aránya a tavalyi évhez képest 6 százalékponttal nőtt. 2017-hez hasonlítva majdnem 20 százalékponttal, 28 százalékra esett vissza azon szülők aránya, akik 50 ezer forint felett költöttek erre a célra.
A kutatásban a havi fizetéshez mérten is vizsgálták az iskolakezdésre költött összeget. A megkérdezettek majdnem felénél (48%) a havi bevétel maximum 30 százalékát teszik ki a költségek. Pozitív trend körvonalazódik azok körében is, akik az egyhavi bevétel több mint felét fordítják beiskolázásra (22%): 2017-ben az ő arányuk még 24%, 2016-ban pedig 27% volt.
Egyértelműen kiderült az is, hogy a családok mind nagyobb arányban készülnek fel előre pénzügyi szempontból az iskolakezdésre. Míg 2016-ban a megkérdezettek 41 százaléka, 2017-ben a fele, idén már 78 százaléka előre félretette a szükséges összeget, egyúttal csökken azok aránya, akik kölcsönt vesznek fel erre a célra. Tavaly minden ötödik megkérdezett (18%), idén a válaszadók csupán 3 százaléka fordul pénzintézethez, hogy fedezhesse iskolai kiadásait.
A különórákra is sok pénz megy
A beiskolázás mellett a tanév során is időről-időre felmerülnek további költségek. Tavaly a megkérdezett szülők 23 százaléka tudott a tanév folyamán több mint ötvenezer forintot külön foglalkozásokra fordítani, az ő arányuk idén 27 százalékra nőtt. A válaszadók 43 százaléka évközben kevesebb, mint húszezer forintot költ különórákra vagy táborokra.
A ballagásra és szalagavatóra egyre előrelátóbban készülnek a magyar családok; a megkérdezettek 57 százaléka félretesz a ruhabérlésre és a táncórákra, mindössze 3 százalékuk kér családtagtól segítséget, illetve 4 százalék fordul valamely pénzintézethez.
A középiskolásokat nevelő szülők több mint fele (58%) tervezi, hogy gyermeke valamilyen felsőfokú intézményben folytatja tanulmányait. Idén a kutatásban résztvevők 31 százaléka előre félretette az ehhez szükséges összeget, amit az előző évben csupán a szülők 14 százaléka tudott megtenni. A kiadásokat mind nagyobb mértékben fedezik maguk a diákok: a családok majdnem ötöde (18%) tervezi úgy, hogy egyetemista gyermekük munkát fog vállalni a tanulás mellett, ez az arány tavaly csupán 10 százalék volt.
Kéne a pénzügyi oktatás
A kutatás arra is kitért, hogy a szülők szeretnék-e, ha gyermekeik alapvető gazdasági, pénzügyi ismereteket tanulhatnának az iskolában. A megkérdezettek csaknem háromnegyede (72%) igényelné, hogy gyermeke ilyen jellegű oktatásban részesüljön.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
