A kérdésnek a Nébih legfrissebb cikke járt utána. Eszerint a fagylalt és jégkrém közti első, és nagyon markáns különbség, hogy a fagylalt vendéglátó-ipari termék, amely jellemzően a fogyasztás helyszínén készül. Cukrászati technológiával, speciális fagyasztással előállított terméket lehet csak fagylaltnak nevezni.
A fagyi lehet hagyományos, kézműves, amelyet cukrászmester készít, de lehet porfagylalt is. Készülhet hideg eljárással vagy pasztőrözéssel. A fagylalt hőmérséklete a fogyasztó részére történő átadásig nem emelkedhet -8 fok fölé.
A fagylalt fagylaltporból, sűrítményből, pasztából, tejből vagy vízből, illetve engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokból (pl. habosítók, sűrítők), zamatosító anyagokból (a fagylalt ízét jellemzően meghatározó élelmiszer pl. gyümölcsök stb.) áll össze.
A jégkrém csomagolt, szilárd vagy pépes szerkezetű készítmény, amelyet fagyasztott állapotban (legalább -18 fokon) tárolnak, szállítanak, és árusítanak.
Előállítása hőkezeléssel, rendszerint homogénezéssel, szükség szerint érleléssel és hűtött állapotban végzett habosítással, majd ezután fagyasztással történik. Meghatározó összetevői elsősorban a tejből származó fehérje és zsiradék. Ízesítőanyagok (pl. kókuszreszelék, dió, mogyoró), engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok, zselatin, illetve gyümölcslé, gyümölcsvelő, sűrítmény vagy egyéb feldolgozott gyümölcskészítmény adható hozzá.
Mire figyeljünk a vásárlásnál?
Fagylalt vagy jégkrém választásakor érdemes figyelembe venni néhány szempontot - mondja a Nébih.
A jó minőségű fagylaltban nincsenek jégdarabok, mert az a megolvadt fagylalt visszafagyasztásakor keletkezhet.
A jégkrém esetében az állaga (jégkristályosodása, deformálódása) különösen fontos szempont mert ennek alapján megállapítható, hogy előzőleg már felolvadt-e, és előfordulhatott-e az újrafagyasztása.
A hatóság nemrég letesztelt 18 dobozos, vaníliás jégkrémet is. Meglepő eredmény született >>>>
Megállapodtak a horvát olajvezeték üzemeltetőjével. 
