A kormány a tavaszi adócsomagban alakította át gyökeresen ezeknek a juttatásoknak a rendszerét. Lényegében minden ilyen juttatás a munkabér szerint adózik januártól, kivéve a kedvezményezett helyzetben tartott SZÉP-kártyát.
Eltűnő adóelőny
Ez pedig azt jelenti, hogy egyebek mellett a lakhatást, munkába járást, öngondoskodást szolgáló juttatások mögül eltűnik az adóelőny. Ezek után kérdés, egyáltalán megéri-e a munkahelyeken külön foglalkozni ezekkel a tételekkel, vagy a munkaadó úgy dönt, inkább beépíti az erre szánt összeget - vagy annak egy részét - a bérekbe.
|
A munkaadók nem tudnak dönteni A BDO Magyarország tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai vállalatok többsége még kivár, mielőtt kialakítaná végleges jövő évi cafeteria rendszerét - közölte a cég portálunkkal. Az előzetes tervekből az szűrhető le, hogy a cégek túlnyomó többsége a munkaerőért folytatott jelenlegi versenyben nem kívánja megszüntetni az eddig kínált cafeteria elemeket, sőt, többségük keresi annak a lehetőségét, hogy a juttatások nettó értékét is sikerüljön megtartaniuk 2019-re. A BDO szolgáltatását igénybe vevő vállalatok ezer dolgozójának mintája alapján készített elemzés szerint idén a cafeteria juttatások értékének 38 százalékát a SZÉP-kártya valamelyik alszámlája, 20 százalékát a pénzkifizetés, 9-9 százalékát az Erzsébet-utalvány, illetve a lakáscélú támogatás tette ki. Ezt követte az önkéntes nyugdíjpénztári (7 százalék) illetve az egészségpénztári (6 százalék) díjfizetés, az összes többi elem a juttatások 11 százalékán osztozott. A közlemény idézi Makár Andreát, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadóját, aki elmondta: "jövőre a SZÉP-kártyához kapcsolódó juttatások értékbeli aránya biztosan tovább nő, ugyanakkor az összes kifizetés 50 százaléka alatt marad a mértéke". A jövő évi tervezett adóváltozások alapján ugyanis 2019-ben szinte kizárólag a SZÉP-kártya adható majd kedvező adózás mellett. |
Egyes szakértők szerint a munkavállalók ragaszkodnak annyira ezekhez a juttatásokhoz, hogy a megtartásuk érdekében - a jelenlegi, feszes munkaerőpiacon mindent el kell követniük a munkáltatóknak, hogy megtartsák a jó dolgozóikat - fenn kell tartani a cafetériát. Más elemzők viszont úgy látják, miután elmosódott a határ a bérek és az egyéb kifizetések között, a foglalkoztatók nem akarnak majd kínlódni az extra adminisztrációval, inkább átcsoportosítják a pénzt a bérekhez.
A szakszervezetek szerint a kormánynak visszakoznia kellene, és ebben a kérdésben a munkáltatói szervezetek - pontosabban egyes képviselőik - is hasonló véleményen vannak. A lakhatási, iskolakezdési, munkába járási kedvezmények megőrzését utóbbiak is fontosnak tartják.
Hogy ez a jövőben is így marad-e, az bizonytalan: az egyik "leghangosabb" és legsűrűbben nyilatkozó, sarkos véleményéről ismert érdekképviselő, Dávid Ferenc ugyanis szeptember végével távozott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkári székéből, így ő már csak függetlenként szólal meg.
A parlament elé került
Annyit azonban már elértek a szociális partnerek, hogy javaslat formájában foglalkozzon a parlament a béren kívüli juttatásokkal. Az MSZP-s képviselők által a hét közepén benyújtott indítvány három pontban írná át a 2019 január elsejei hatályba lépésre váró jogszabályokat. A lényeg, hogy minden juttatásnál megtartanák a jelenlegi adókörnyezetet, változatlan formában megőrizve azokat.
Ismerve a parlamenti erőviszonyokat, szinte semmi esély nincs arra, hogy a szocialista módosítót elfogadják. Azonban nem lehetetlen, hogy más formában mégis változnak a tavaszi adócsomagban rögzített feltételek.
Varga Mihály pénzügyminiszter a héten két szakszervezeti tömörülést is fogadott, és arról biztosította a képviselőiket, hogy amennyiben "javaslattal élnek a dolgozók támogatási rendszerének átalakítására vonatkozóan, a kormány kész megvizsgálni azokat". Ami érdekes fejlemény annak tükrében, hogy a kormány eddig tántoríthatatlannak tűnt ebben a kérdésben, kőbe vésettnek tekintették a béren kívüli juttatások adózásának megváltoztatását.
Vagyis a következő hetekben érkezhet még olyan módosító a parlament elé, amely a jelenlegi szabályok fenntartását célozza, de minden bizonnyal csak a kormánypárti indítványokkal foglalkozik majd érdemben az Országgyűlés.
(mfor.hu)
Az Egyesült Államok csaknem kéttucatnyi olajszállító tankhajót juttatott ki a Hormuzi-szoroson keresztül Irán tudta nélkül. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
