Az így elhelyezett hirdetések ugyanis nem feltétlenül jutnak el valós fogyasztókhoz, emellett rossz fényt vetnek a hirdető cégekre és azok márkáira is. A hazai piacon csaknem 5000 olyan hirdetést figyeltek meg, amelyek nagyrészt ilyen típusú weboldalakon bukkannak fel, derül ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának legfrissebb jelentéséből.
A tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen módon támogatja a digitális reklámozás a feltehetően szerzői jogokat sértő honlapokat, és ezek milyen viszonyban állnak a védjegyekkel és a hirdetések elhelyezésének módszereivel. Csak a tavaly májustól júniusig tartó hathetes időszak alatt több mint 180 ezer reklámot gyűjtöttek össze 280 olyan honlapon, amely feltehetően szerzői jogokat sért, vagyis illegális tartalomhoz biztosít hozzáférést. Ezeken a honlapokon a tanulmány 1500 különböző védjegyet azonosított.
Veszélyes oldalakra is kikerülnek a cégek
A kutatás szerint 131 különböző szektor hirdetései voltak érintettek a fenti 280 honlap 1400 olyan weblapján, amelyek filmet, e-könyvet, zenét, játékokat és egyéb szoftvereket kínáltak. Fontos megállapítás az is, hogy a BitTorrent oldalakon találhatóak a legnagyobb arányban mainstream reklámok (52 százalék), továbbá ezen oldalak 92 százaléka hagyományos bevétel-generáló eszközöket is használ (pop-up, pop-under reklámok).
A linkgyűjtő oldalak (linking website) több mint felében (57 százalék) viszont magas kockázatú reklámok jelennek meg, amelyek a felhasználó készüléke szempontjából is komoly biztonsági rizikóval járnak.
A hirdetések több mint fele (54 százaléka) olyan magas kockázatú szektorok felületein jelent meg, amik felnőtt tartalmakhoz, vírusokhoz (malware-ek) vagy egyszerű csalókhoz kötődik. Az ilyen oldalak veszélyeket rejtenek a felhasználók számára és jövedelmet termelnek üzemeltetőiknek.
Átverik a cégeket is
A tanulmány szerint az észlelt magas kockázatú reklámok 91 százalékának elhelyezéséért mindössze 10 hirdető cég felelős az azonosított 232-ből, míg a kockázatosnak nem tekinthető hirdetések 73 százalékát 25 meghatározó közvetítő helyezi el. Ezek szerint összesen 35 olyan hirdetésközvetítő van a területen, aki meghatározó szerepet játszik a probléma kezelésében.
Összességében elmondható az is, hogy a vizsgált oldalak 41 százalékáról állapították meg azt, hogy nagy valószínűséggel hirdetési csalást valósítanak meg. Az ilyen oldalak ugyanis képesek úgy többszörözni a hirdetéseket, hogy azok nem válnak láthatóvá a fogyasztók számára, annak ellenére, hogy a hirdetők azért fizettek, hogy a reklámjaik megjelenjenek. Vagyis a hirdetők számára nem térülnek meg a befektetett marketingköltségek – derül ki a felmérésből.
Óriási biznisz
A szerzői jogot sértő weboldalak 86 százaléka ingyenesen teszi lehetővé felhasználói számára az illegális tartalmak letöltését vagy streamelését, míg a honlap üzemeltetői az azon elhelyezett hirdetésekből jutnak jelentős bevételhez, amelynek összege évente világszinten elérheti akár az 5,3 millió eurót (1,67 milliárd forint).
Gyakran prémium márkák reklámjaival is találkozhatunk ilyen oldalakon azok tudta nélkül, amelyek így akaratlanul is az adott weboldal hitelességének és megbízhatóságának látszatát keltik a felhasználókban. Hirdetési felület vásárlásával pedig így anyagilag is támogatják a jogsértést, amivel védjegyeik hírnevét is kockáztatják.
A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy 2014-ben a programozott hirdetés-elhelyezés aránya 42 százalékkal nőtt. Szakértők becslései szerint 2018-ban a hirdetők nagyjából 53 milliárd Eurót (15,37 ezermilliárd forint) fordítanak majd az így elhelyezett digitális reklámokra világszerte, amelyek nagyobb kockázatot jelentenek a hirdetők számára.
Erősen kezdett a Kossuth rádióban és a köztévében Magyar Péter, őszintén és határozottan beszélt a riporterekkel. 
