Körülbelül 30-40 ezer háztartás éves energiaszükségletének megfelelő villamos energiát spórolunk az óraátállítással - közölte a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. megbízott szóvivője vasárnap az M1-en az MTI beszámolója szerint.
Igazából nem most spórolunk
Berczelly Réka elmondta, az átállítással évi mintegy 120 ezer megawattóra villamos energiát takarít meg az ország, ami egy közepes magyar város teljes éves fogyasztásának felel meg. Kifejtette, ezt a villamos energiát a nyári időszakban spóroljuk meg, hiszen vasárnap hajnalban a normál időszámításra álltunk vissza.
Most akkor hány óra van...?
Az eszközeink egyre nagyobb része automatikusan átáll, az okostelefonok, tévés set-top-boxok, a rádióvezérelt órák átállnak, az analóg faliórák, karórák, a mikró és a sütő órája viszont jellemzően a "régi időt" mutatják, ami gyakran vezet káoszhoz - ez rosszabb esetben egy napig is kitarthat, amiből a munkaidő kezdetének félreértelmezése is következhet. Lehet, hogy a kelleténél egy órával korábban állunk ki a buszmegállóba vagy blokkolunk a portán...
Itt van egy kis segítség: a közép-európai időzónában, amelybe Magyarország is tartozik, jelenleg ez a pontos, legalábbis az elsöprő többség által pontosnak minősített idő:
Magyarország egyébként 1980 óta megszakítás nélkül alkalmazza ezt az óraátállítási módszert.
Tényleg van értelme?
Sokak szerint miután a világítás egyre kisebb részét teszi ki az energiafogyasztásunknak (egyrészt az alacsony fogyasztású modern izzók, világítóeszközök miatt, másrészt az egyre jobban terjedő nyári klímaberendezés-használatnak), nincs igazi jelentősége az átállításnak. Sőt, több kárt okoz a szervezet belső ritmusának felborítása, mint amennyi hasznot hoz a megtakarítás - a belső óránkat úgysem tudjuk egyik pillanatról a másikra átállítani. Kisgyermekes szülők erről sokat tudnának mesélni...
|
Bónusz ismeretterjesztés: mi az a másodperc? Az időmérés egyik legfontosabb alapegységét sokat egyszerűen elintézik azzal, hogy a perc hatvanad része - akkor viszont a perc szimplán a másodperc hatvanszorosa, és ha ezt csak így slendrián módon definiálgatjuk, annak nem lesz jó vége, létrejön egy szingularitás ami elpusztítja az ismert világegyetemet. Szerencsére azonban a jogszabályok itt is segítenek: az 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről kimondja: "A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama." |
Az elmúlt hónapokban árcsökkenés vette kezdetét a globális vajpiacon, de mi történik a tejjel?
