|
| MTI Fotó: Mohai Balázs |
A Népszabadság korábbi információi szerint nem került ki teljesen a kalapból a vasárnapi boltbezárás – a lap értesülése szerint ugyanis a kormány fontolgatja, hogy korlátozná a 400 négyzetméter alapterületnél nagyobb üzletek nyitvatartását. Így vasárnaponként – a Népszabadság szerint – csak délig lehetnének nyitva, akik pedig ezután is kinyitnak, azoknak a délutáni bevétel után plusz adót kell fizetniük az államnak. Ezt azonban lehetne úgy variálni, hogy a boltoknak ne érje meg kinyitni délután.
Megjött a reakció
A kormánypártok cáfolták a lap értesüléseit. A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter szerint jelenleg dolgoznak azon, hogy ne egy, hanem két szabad vasárnapja legyen a dolgozóknak, valamint szabályoznák azt is, hogy a hét utolsó napján nyolc óránál tovább ne lehessen bent tartani az alkalmazottakat, írja a Magyar Idők. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője hozzátette: az egyeztetések őszig zajlanak a kereskedelmi dolgozók ügyében, de kész javaslatok egyelőre még nincsenek.
Kérdőjelek a bérek körül is
Ahogy arról már a Privátbankár.hu-n is írtunk, Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a napokban vetett fel egy javaslatot a boltok vasárnapi munkarendje kapcsán. Eszerint az üzletek évente csak hat vasárnapra hívhatnának be dolgozókat, és a rákövetkező szombatot ebben az esetben ki kell adniuk szabadnapra. Ez tovább növelné a nagy láncok munkaerő-szükségletét (hiszen a távol lévő emberek helyére mást kell beállítani).
Másrészt a bérolló is tovább nyílna a nagy üzletláncok és a kis boltok között. Míg egy multinál bruttó 180 ezer forintot keres egy alkalmazott, a diszkontláncoknál meg még ennél is többet, addig a kisebb, hazai üzleteknél ez 150 ezer forint alatt mozog. Amennyiben Kósa javaslata megvalósul, úgy a fővárosi és az agglomerációs kis boltok nyeresége csökkenni fog.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
