A divatáruk visszaküldési arányát nehéz számszerűsíteni, de valahol 3 és 10 százalék között lehet. Regina Frei, a Surrey Egyetem digitális gazdasággal foglalkozó docense a Drapers című szaklapnak elmondta, hogy 2015-ben az összes visszaküldött termék 10 százalékát nem adták tovább.
A Brit Divat Tanács Pozitív Divat Intézet szintén idén márciusban megállapította, hogy az összes brit visszaküldött termék 3 százalékát nem értékesítik újra - írja a Sustainability/Beat gazdasági portál. A boltok polcaira vissza nem kerülő ruhadarabok mintegy 50 százaléka a hulladéklerakókba kerül, további 25 százalékát elégetik, és csak 25 százalékát hasznosítják újra.
"Az, hogy a kiskereskedők nem dolgozzák fel a visszaküldött termékeket újraértékesítésre, mindannak a totális elpazarlását jelenti, ami a termékbe eredetileg is belekerült" – mondta Monica Buchan-Ng, a London College of Fashion tudományos vezetője.
Ez a járvány után még rosszabb lesz.
Buchan-Ng szerint a hulladéklerakóba tett vagy elégetett cikkek üvegházhatású gázkibocsátást, az égetés során vegyi anyagot és nehézfémek felszabadulását, a hulladéklerakókból származó légszennyezést okoznak. A hulladéklerakóból a talajba, a vízbe és a levegőbe szivárgó veszélyes anyagok pedig a hulladéklerakók közelében lévő közösségek egészségét jelentősen veszélyeztetheti. Ráadásul mikroszálakat is kibocsátanak, amivel a műanyagszennyezést erősítik.
"Még ha a ruházat képes is biztonságosan lebomlani biológiailag, a hulladéklerakó nem biztosít olyan környezetet, amelyben ez ténylegesen megtörténhet" - mondta Buchan-Ng. Egy kiskereskedő jellemzően csak akkor dolgozza fel a visszavett tételeket, ha erre pénzügyi ösztönzőket kap, és e döntés részeként nem veszi figyelembe a környezeti és társadalmi költségeket - tette hozzá.
Nehezebb az online vásárolt termékek visszaküldése?
Stephen Langford, a Marks & Spencer online és omnichannel igazgatója a Drapers divatszakmai portálnak elmondta, hogy a neten vásárlók többsége a nem kívánt árucikkeket a fizikai üzletekbe viszi vissza.
Az online visszaküldés folyamata ugyanis sokkal bonyolultabb, ahogyan azt Shan Mandora, a Zoa és a Hirestreet divatkölcsönző platform testvérvállalatának kereskedelmi vezetője elmagyarázza: "a visszaküldési folyamat valóban alulfinanszírozott.
A legtöbb kiskereskedő jól felkészült az előremenő logisztikára, de a fordított logisztikára nem, és a legtöbbjük ezt ki is szervezi.
"A trendek elég gyorsan mozognak - a cuccok pedig jellemzően nem hordható állapotban érkeznek vissza, és a rendszerek arra nincsenek beállítva, hogy a dolgokat újra eladásra kész állapotba hozzák. A kiskereskedőknek az esetek felében 40 százalékos visszaesést kell elszenvedniük a viszonteladói értékben [a visszaküldött termékek árengedményének csökkentése miatt]."
A The Changing Markets Foundation nevű civil szervezet által nemrégiben végzett kutatás szerint a nagy kiskereskedőkhöz, mint a H&M-hez, a Primarkhoz, a Boohoo-hoz és a Nike-hoz újrahasznosítás céljából visszaküldött használt ruhákat a világ különböző távoli tájaira szállítják el, hulladéklerakóba kerülnek, vagy elégetik őket.
Az egy éven át tartó vizsgálat - amely rejtett elektronikus címkék segítségével követte nyomon a ruhákat - megállapította, hogy a divatáru-kereskedőknek visszaadott 21 darabnak kevesebb, mint negyedét adták el újra vagy használták fel „rendeltetésszerűen”.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
