“A Lidl kimerészkedett a fedezékéből”, és nemrég úgynevezett “fenntarthatósági jelentést” tett közzé – tudósított a Handelsblatt.com német üzleti hírportál. “Ezzel szeretnénk szolgáltatásainkat, intézkedéseinket, céljainkat mindenki számára áttekinthetővé tenni” – idézték a boltlánc közleményét Németországban. Ami nem sokat jelent, de más is van mögötte.
Mi ennek az oka, mi készteti újabban a nagy áruház-láncokat hasonló lépésekre? – teszik fel a kérdést több német lapnál is. Az 1858-ban Heilbronnban fűszer– és déligyümölcs-boltocskaként alapított Lidl ezzel valójában le van maradva, az Aldi Süd és az Aldi Nord már 2016-ban megfogalmazta a saját filozófiáját. (A magyarországi lánc az Aldi Süd-höz tartozik – a szerk.)
Egy német kutatóintézet, az “Institut für ökologische Wirtschaftsforschung” szerint a 150 legnagyobb német vállalat közül 72 már 2015-ben közzétett fenntarthatósági jelentést, vagy ehhez hasonló értékű integrált üzleti jelentést.
Környezet és pénz
A Handelsblatt véleménye szerint egyre több az olyan vevő, aki nem csak az árat nézi, hanem a környezetvédelemre is nagy hangsúlyt fektet. Ez pedig előnyt jelent az olyan vállalatok számára, amelyek látványosan kiállnak a környezetvédelem mellett. Ezt támasztja alá az is, hogy a német fogyasztók látványosan leszoktak a műanyag zacskók használatáról.
A felmérések szerint főleg a fiatalok számára fontos a jövő, a környezet védelme, akik ráadásul egyre később vállalnak gyerekeket. Így ha párkapcsolatban is élnek, nagyon sok szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkeznek.
Italban nem kell energia
A jelentésen egyébként a Lidl többek között az írta, hogy a jövőben 100 százalékig géntechnológia-mentessé teszi a nála kapható húsárukat, valamint kiiktatja a veszélyes, textíliákhoz használt vegyi anyagokat. Új üzleteit midig elektromos töltőállomásokkal látja el, és csökkenti saját márkás termékeinek cukor– és sótartalmát.
A Spiegel Online szerint az Aldi és a Lidl felfüggesztette Hollandiában az energiaitalok árusítását a gyerekek részére. “Túl sok cukor, túl sok koffein, egyszerűen egészségtelen” – írják. Az Aldi október 1-től vezeti be az új rendelkezést, a 14 év alatti gyerekekre, és a társadalom növekvő aggodalmaival indokolja.
16 év alatt
“Ezzel arra ösztönözzük őket, hogy egészségesebben válasszanak” – idézik a céget. Orvosokra hivatkoznak, akik szerint az energiaitalok túlzott fáradtságot, nyugtalanságot és szívritmus-zavarokat okozhatnak. A Lidl pár nap eltéréssel jelentett be hasonló intézkedést Hollandiában.
Nagy-Britanniában márciustól sok más áruházlánc mellett az Aldi és a Lidl is 16 éves korhatárt vezetett be az energiaitalok vásárlóira.
Dolgozók és jogok
Egy másik tanulmány viszont nagyon rossz képet fest a nagy áruházláncokról. Az “Aldi, Lidl, Rewe és Edeka” a Der Stern szerint évek óta arra használja hatalmas piaci erejét, hogy előnyöket harcoljon ki a német földművesekkel szemben. Diktálják nekik a feltételeket.
Az Oxfam nevű szervezetre hivatkozva azt írják, hogy ezek a láncok nagy hiányosságokat hagynak az emberi jogok és a munkavédelem területén. A szervezet 16 áruházláncot vizsgált, Nagy-Britanniában, az USA-ban és Hollandiában is. Az emlíett német láncok rosszabbul teljesítettek, mint mások, például a Sainsbury's, a Tesco vagy a Walmart. (Az értékelésnél az ILO /International Labour Organisation/ nemzetközi munkaügyi szervezet ajánásait is felhasználták.)
Ahol a pénz forog
De lehet, hogy ennél fontosabb folyamatok is lejátszódnak a háttérben. A Merkur.de oldal tegnapi cikke szerint a két említett áruházlánc a Google-Pay-szolgáltatással, és a Commerzbankkal szövetkezve érintéses fizetési szolgáltatásokat nyújt.
Pontosabban, az elfogadók listája egyre nő: Jelenleg az Adidas, az Aldi-Süd, a Lidl, a Kaufland, a Hornbach, a McDonald's, a MediaMarkt és a Saturn üzletei vannak benne.
De úgy tűnik, hogy saját alkalmazásaikon (applikációikon. Google-programaikon) keresztül már más cégek is szövetkeztek, így az Adidas, a Deliveroo, a Flixbus, a Ryanair.
Mit jelent az Aldi, a Lidl, a többi áruházlánc neve, és miért? Mikor jöttek létre, kinek a kezében vannak? – erről írtunk nemrég.
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök telefonon egyeztettek szombaton – azt nem tudni, hogy a NIS felvásárlása is szóba került-e. 
