A Napi Gazdaság információ szerint a csaknem ezer elemből álló úgynevezett reprezentánslistára összesen 23 új cikk került fel, 12 terméket, illetve szolgáltatást pedig lehúztak a hivatal szakértői, míg egy évvel korábban 25-19 volt ez az arány.
A Központi Statisztikai Hivatal elsősorban olyan reprezentánsok árváltozásait figyeli meg, amelyek valóban nagy tételben kelnek el és ténylegesen kaphatóak, minőségi jellemzőik pontosan meg vannak határozva és állandóak. A jelenlegi 900 reprezentánst az alábbi főcsoportokra bontják: élelmiszerek, szeszes italok és dohányáruk, ruházkodási cikkek, tartós fogyasztási cikkek (például televízió), háztartási energia, egyéb cikkek és üzemanyagok, valamint szolgáltatások.
| A 2011-ben érvényes árreprezentánsok jegyzékében az élelmiszerek között megtalálható a csontos sertéstarja, őzcomb csont nélkül, párizsi, pasztőrözött tej, füstölt kolozsvári szalonna, finomliszt, házi jellegű kenyér, burgonya, karfiol, körte, konzerv zöldborsó, bébiételek, éttermi étkezés, büféáruk, McDonald´s Big Mac alap menü és az iskolai étkezés is. |
A reprezentánsok változását részben a fogyasztási szokások átrendeződése, részben az uniós összehasonlíthatóság indokolja. Utóbbi az oka például annak, hogy az Eurostat javaslatára felvette a KSH a listára a push-up melltartót, illetve az általános folyékony tisztítószert.
A fogyasztói szokások változása eredményezhette viszont azt, hogy a sétáló mp3-lejátszók és a PNA-k helyét átvették az okostelefonok és az e-book olvasók, a péntek délutáni mozijegyet pedig a 3D-filmekre szóló belépők ütötték ki. A lap információi szerint megváltoztak az utcán evési szokásaink is: a kosárban a melegszendvicset a gyros váltja az idén.
A Központi Statisztikai Hivatal a termékcsoportok közötti súlyozást a nemzeti számlák rendszere és a Háztartási Költségvetési Felvétel alapján alakítja ki. A súlyozás évenként változik a háztartások fogyasztási szerkezete alapján. A súlyok alapján jól látható, hogy 2007-től az élelmiszerek, a szeszes italok és a dohányáruk hányada a fogyasztáson belül megnőtt. Az is megállapítható, hogy a ruházati cikkekre, és a szolgáltatásokra fordított kiadások a fogyasztási kiadásokhoz képest csökkentek.
| % | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 |
| Élelmiszerek | 22,37 | 22,56 | 23,06 | 23,22 | 23,31 |
| Szeszes italok, dohányáruk | 8,43 | 8,81 | 9,25 | 9,48 | 9,55 |
| Ruházati cikkek | 4,95 | 4,75 | 4,63 | 4,40 | 4,27 |
| Tartós fogyasztási cikkek | 9,24 | 9,02 | 8,49 | 6,85 | 6,13 |
| Háztartási energia | 8,67 | 8,69 | 9,12 | 9,90 | 10,86 |
| Egyéb cikkek és üzemanyagok | 17,33 | 17,49 | 16,92 | 17,27 | 17 |
| Szolgáltatások | 29,02 | 28,68 | 28,54 | 28,87 | 28,89 |
A reprezentánslista változásánál nagyobb hatása van a fogyasztói árindexre annak, hogyan módosul az egyes nagy kategóriák súlya is a kosárban. Ezen a területen a felülvizsgálat szintén évenként történik, a tárgyévet két évvel megelőző esztendő lakossági fogyasztása alapján. A végleges súlyokról egyelőre nincs döntés, de elképzelhető, hogy tovább csökken a tartós fogyasztási cikkek aránya, és folytatódik az élelmiszerek és a háztartási energia súlyának növekedése.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
