A harmadik negyedévi felmérés eredménye szerint a Nielsen fogyasztói bizalmi indexe Magyarországon 4 ponttal emelkedett a második negyedévhez képest, így 45 ponttal 2010 óta a legmagasabb szinten áll. Mivel azonban sok más országban nagyobb mértékben nőtt a fogyasztók bizalma, a vizsgált hatvan ország közül Magyarországon lett a legalacsonyabb a fogyasztói bizalmi index.
A Nielsen fogyasztói bizalmi indexének három összetevője közül személyes pénzügyi helyzetét a magyar válaszadók 15 százaléka látja kedvezőnek a következő tizenkét hónap során. Ugyanebben az időtávlatban a munkahelyi kilátásokat 8 százalék ítéli meg jónak vagy kiválónak.
A jelenlegi időszakot, figyelembe véve az árakat és saját pénzügyi helyzetét a megkérdezettek 10 százaléka látja megfelelőnek arra, hogy megvásárolja, amit szeretne vagy amire szüksége van.
Leginkább hitelt törlesztünk a maradék pénzből - már akinek van maradék
|
A Nielsen felmérésénél optimistább képet fest egy másik, szintén szerdán nyilvánosságra került közlemény: az OTP öngondoskodási indexe szerint a legtöbben pozitívan látják a jövőt öngondoskodás szempontjából, ruha helyett inkább oktatásra gyűjtenek, összességében javul a pénzügyi kultúra. A két felmérés közötti különbség adódhat abból, hogy az OTP a bankszámlával rendelkezők csoportjában végeztetett reprezentatív felmérést, míg a Nielsen felmérésébe azok is bekerültek, akiknek nincs semmilyen bankkapcsolatuk. A Nielsen szintén reprezentatív felmérése viszont csak az internet-hozzáféréssel rendelkezők fogyasztási szokásait veszi számba. |
Megélhetési költségeinek fedezése után szabadon elkölthető pénzéből vagy egy részéből a magyar megkérdezettek legnagyobb hányada, 26 százaléka hiteleket vagy kölcsönöket törleszt az idei harmadik negyedévben. Félretesz 20, lakását újítja fel vagy berendezi 19, új ruházati cikket vesz 18 százalék. Utána következik az otthonon kívüli szórakozás 14, új műszaki cikk vásárlása 12 százalékos említéssel, valamint üdülés 11 százalékkal.
Befektetési alapra vagy részvényre a válaszadók 3 százaléka fordít pénzéből, és ugyanakkora aránya nyugdíjalapra. Az említettek közül majdnem mindenre többen költenek, mint három hónappal korábban - igaz, ezzel egyidőben azt mondja a megkérdezett magyarok 40 százaléka, hogy nem marad szabadon elkölthető pénze.
Indonézia az élen, Magyarország sereghajtó
A régiók közül világszerte Európában legalacsonyabb az átlag, 74 pont. A vizsgált hatvan országot magában foglaló globális átlag 94 pont, mind a második, mind a harmadik negyedévben. A matematikailag 0-200 között mozgó mutató 100 pont alatt pesszimizmust jelez, fölötte pedig optimizmust.
Indonézia áll a világranglista élén 120 ponttal. Utána a Fülöp-szigetek 118, India és Thaiföld egyaránt 112 ponttal következik.
Európában csak Dánia tartozik az optimista dimenzióba, 103 ponttal. Földrészünkön további sorrend az élmezőnyben: Svájc 98, Norvégia 96, Németország 92 és Ausztria 87 pont.
A lista végén álló 45 pontos Magyarországot közvetlenül Olaszország és Szlovénia előzi meg 47-47 ponttal. Aztán Görögország és Horvátország következik, egyaránt 48-as indexszel. Régiónkban néhány további ország mutatója: Szerbia 56, Szlovákia 60, Lengyelország és Románia 66-66, Csehország pedig 72 pont.
Az idei első negyedévben csaknem 33 ezer tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitottak a magyarok, ami azt mutatja, hogy az állampapírpiacról kivett százmilliárdok hozamára továbbra sem akarnak adót fizetni a kisbefektetők. 
