Március 20-án az árcímkéket érintő fontos változások léptek életbe a magyar boltokban: a tojások kilónkénti árát legalább akkora betűkkel kell kiírni, mint a darabonkénti árat. Az ok nyilvánvaló: a vásárlók az évtizedek óta berögzült szokások alapján választanak tojást, azt a dobozt emelik le a polcról, amelyikért a legkevesebbet kell fizetni - pedig nem mindegy, hogy ugyanazt az összeget 10 darab S-es vagy épp L-es méretű tojásért adja ki az ember.
A receptek a közepes méretű, M-es tojásokkal számolnak, könnyen előfordulhat tehát, hogy csak látszólag spórolunk az olcsóbb termékkel, hiszen többet kell felhasználnunk belőle.
Az intézkedés emellett állítólag a magyar termelők érdekeit is védeni hivatott: a darabáron olcsó, ám igen kisméretű import tojások miatt ugyanis az első ránézésre drágábbnak tűnő, itthon termelt tojásokat kevésbé vásárolják a magyarok. Igaz, a tojások méretét alapvetően a tojótyúk életkora (és nem a nemzetisége) határozza meg, kezdetben kisebb, "öregebb" korban nagyobb tojásokat tojnak a magyar tyúkok is. A hazai termelők jelzései alapján azonban a külföldi termelők a kisebb tojásokat inkább exportálják.
A Privátbankár.hu Árkosár-felmérésének eredményeit hétfőn hozzuk nyilvánosságra, előzetesen azonban annyit elárulhatunk: ezúttal tüzetesebben megvizsgáltuk a tojásos részlegeken kifüggesztett árcímkéket és az árakat is. Ami biztos: az általunk meglátogatott Auchanban, Intersparban és Tescóban is jogkövető módon jártak el, egyforma méretű a betűtípus a darabonkénti és a kilónkénti ár esetében.
Tényleg drágább az olcsóbb
Ráadásul az intézkedés egyáltalán nem tűnik értelmetlennek: több helyen is azt tapasztaltuk, hogy a darabár alapján legolcsóbbnak tűnő tojásnál találunk még olcsóbbat, ha a kilónkénti árat nézzük. Az Auchanban például a 30-as tálcán árult sajátmárkás tojás darabja 27,63 forint, ami a legolcsóbbnak tűnik - az S-es méretű tojások kilónkénti ára 642,64 forintra jött ki. Ezzel szemben az Aranykorona márkájú tojást már kilónként 567 forintért is megvehettük - mivel azonban ezek M-es méretűek, darabonként 35,77 forintra jön ki az áruk.
A Tescóban is csak 25 forint volt a legolcsóbb tojás darabja, ám ha megnéztük a kilónkénti árat, kiderült, hogy a darabonként 37,45 forintba kerülő L-es méretű tojás valójában olcsóbb.
|
S-es méretű tojás |
M/L-es méretű tojás |
|
|
Auchan |
27,63 Ft / db 642,64 Ft / kg |
35,77 Ft / db 567,72 Ft / kg |
|
Tesco |
25,63 Ft / db 596,12 Ft / kg |
37,45 Ft / db 594,44 Ft / kg |
Lassan 5 éve nem hajlandóak átállni a vásárlók
A képet némileg árnyalja, hogy már nagyon régóta megtehetnénk, hogy nem darabra, hanem kilóra vásároljuk a tojást: 2012 óta kell kiírni az árcímkére a kilónkénti árat is, a betűméretet azonban több körben növelni kellett, mert nem érte el az intézkedés a kívánt hatást. Most ott tartunk, hogy egyforma méretűnek kell lennie a kétféle árnak - ha ez sem jön be, innen már csak az lehet a következő lépés, hogy nagyobbnak kell lennie a kilónkénti árnak, esetleg a jövőben egyenesen tilos lehet a darabonkénti árat feltüntetni az árcímkéken.
10 év alatt 40 százalékkal nőtt az ár
A Privátbankár.hu Árkosár-felmérését egyébként 10 éve minden egyes hónapban közzétesszük, így azt is be tudjuk mutatni, hogyan alakult a tojás (darabonkénti) legalacsonyabb ára az elmúlt 10 év alatt mintegy 40 százalékot emelkedett. Egy doboz tojást 2007 februárjában még alig valamivel több mint 200 forintért megvehettünk a hipermarketekben, 2017 februárjában viszont majdnem elérte a 300 forintot az átlagár.
|
| Forrás: Privátbankár.hu Árkosár-felmérés |
Jól látszik, hogy 2012-ben ért a csúcsra a tojás ára: innentől ugyanis étkezési célra már nem lehet hagyományos ketrecben tartott tyúk tojását eladni, a termelők a technológiai váltás költségei miatt nagyot emeltek az árakon. A felkészülésre ugyan több mint 10 évet adott az Európai Unió, de sokan csak az utolsó pillanatban hitték el, hogy valóban - a korábbi tartási körülményekhez képest - „luxusketrecet”, ülőrúddal ellátott nagyobb ketrecet kell a tyúkoknak biztosítani.
Aki így tartja a pénzét, az biztosan számíthat ellenőrzésre – ezek a gyakorlatok szúrhatják az adóhatóság szemét. 
