A Heti Válasz cikke szerint a magyarázatot ott kell keresni, hogy az adóbevétel nem a cigaretták eladásakor keletkezik, hanem akkor, amikor a dohányipar megvásárolja a cigarettás dobozokra kerülő adójegyet az államtól. Jelentős havi ingadozások a korábbi években is előfordultak, éves szinten eddig szó sincs drasztikus esésről, a dohánytermékek jövedéki adójának csökkenése hat százalék időarányosan a tavalyi évhez viszonyítva.
A feketekereskedelem tavaly óta tartó újbóli térnyerése mögött pedig könnyen lehet, hogy egy módszertani hiba áll. A Gfk Hungária - a nemzetközi mintáknak megfelelően - a kukákban talált cigis dobozok alapján következtet a csempészáruk arányára. 2010-től azonban a szerb állampolgárok vízumkényszer nélkül jöhetnek Magyarországra, így jóval többen érkeznek hozzánk, ezért a dél-dunántúli kukákba több szerb cigisdoboz kerülhet - mondja Suller Attila, a NAV jövedéki szóvivője.
A Heti Válasz arra jutott, hogy az eddigi dohányzással kapcsolatos szigorító lépések jóval kisebb mértékben szorították vissza a dohányzást, mint azt remélni lehetett. Tavaly például - amikor a zárt közterületekről tiltották ki a cigarettafüstöt - mindössze két százalékkal esett vissza a cigaretta eladási mennyisége. Miközben tudható, hogy a 13-15 évesek hét százaléka napi szinten dohányzik.
Az eredményeket nem csak forintban és szálban mérik. Idén május és augusztus között két százalékkal kevesebben kerültek infarktus miatt kórházba, mint tavaly ugyanebben az időszakban, s négy százalékkal esett vissza az agyvérzéses betegek száma az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kimutatása szerint.
Összességében azonban az látszik, hogy eddig a chipsadó bevezetése jóval erőteljesebben változtatta meg a lakosság fogyasztási szokásait, mint a dohányzással kapcsolatos szigorítások. Ízesített sörből például tavaly január és augusztus között még 7,3 millió liter fogyott, idén már csak 2,3 millió liter.
Az OTP-árfolyam több mint 1000 forinttal csökkent. 
