|
| Gyimesi csángók misén a kontumáci Nagyboldogasszony-kápolnánál a székelyföldi Gyimesbükkön pünkösdvasárnap, 2018 május 20-án. A zarándokok előző nap a csíksomlyói búcsúban, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepén vettek részt. MTI Fotó: Mohai Balázs |
Mit ünneplünk?
A pünkösd a harmadik legnagyobb keresztény ünnep a húsvét és a karácsony után. Eredetét tekintve az ószövetségi zsidó népre vezethető vissza, ők aratási hálaadásként vagy az első zsenge hajtást ünnepelték vele, később pedig a mózesi törvény emléknapja lett. A múlt-kor.hu cikke szerint az ünnep neve a görög pentékoszté, vagyis ötven szóból ered, ugyanakkor hivatalosan hétszer-hét, vagyis 49 nappal következik húsvét (vagy pészah) után. De mit ülünk ilyenkor?
Ilyenkor a keresztény hagyomány a Szentlélek leszálltát ünnepli, az Újszövetség szerint ezen a napon szállt le ugyanis a tanítványokra, mielőtt Jézus a Mennybe ment volna. Ez adta meg az apostoloknak az erőt és szeretetet, amivel végül megalapították a jeruzsálemi ősegyházat, és amiből végül a kereszténység elindult. Bár a katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat 1969-es liturgiareformjának bevezetése óta már nem számít külön egyházi ünnepnek a pünkösd, ugyanakkor számos országban munkaszüneti nap – 1993 óta nálunk is, Magyarországon.
Mit csinál a nép pünkösdkor?
Régi szép néphagyomány a pünkösdi király, királynő és apródválasztás, ilyenkor ugyanis rengeteg helyen rendeznek búcsút. A falu legényei és leányai ügyességi próbákon vesznek részt, ez lehet lóversenytől a bothúzáson át a rönkhajításig bármi. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában és neki kellett engedelmeskednie a többi fiúnak.
A lányokat ilyenkor (pünkösdi) rózsával díszítették fel, királynőnek öltöztették, és házról-házra jártak vele köszönteni. Az apródszerepet a legkisebbek nyerhették el, egy királynak és királynőnek annyi apródja lehetett, ahányat akart, hogy ők se maradjanak ki a mulatságból. Tartozik azonban ide néphit is: úgy tartják, ha pünkösdkor szép az idő, akkor abban az évben kifejezetten jó bortermés várható.
Ferenc pápa a pünkösdi misén: a Szentlélek nem oldja meg helyettünk a problémákat
A Szentlélek az az isteni erő, amely megváltoztatja a világot - mondta Ferenc pápa a Szent Péter bazilikában bemutatott pünkösdi misén vasárnap. Az egyházfő homíliájában kijelentette, sokan ígérnek változást, újrakezdést, szenzációs megújulást, de semmilyen földi próbálkozás nem képes az emberek szívét kielégíteni. Az élet nehézségeiben igazi "erősítőt" Isten tud adni.
Ferenc pápa szerint a Szentlélek az az isteni erő, amely képes megváltoztatni a világot. Fuvallathoz hasonlította, amely meleget fúj a hidegben, enyhülést ad a forróságban, vizet a szárazságban. Megváltoztatja a szíveket is: megmozdítja, azokat, akiket a félelem bénít meg, a Szentlélek leküzdi az emberek belső ellenállását, továbblépteti azt, aki félmegoldásokkal akar megelégedni, újraindítja azt, ki úgy érzi, célba érkezett, álmokat ad a bátortalannak. A Szentlélek nem oldja meg helyettünk a problémákat, de bizalmat ad, segít, hogy ne fáradjunk bele az életbe, fiatalon tartja a szívünket - mondta Ferenc pápa.
Megjegyezte, mindenkinek szüksége van változásra az élet terhe alatt, amikor nehéznek sőt lehetetlennek tűnik előre lépni. Nemcsak az egyének, a közösségek, még a keresztények is átélhetnek "rosszabb" periódusokat, amikor a nyugalmat választják az Isten kínálta változtatás helyett. "Az önfenntartásért élni nem vezet sehova" - jelentette ki Ferenc pápa.
A misén a pünkösdkor piros színű miseruhát viselő bíborosok és püspökök koncelebráltak a pápával. Kínaiul az egyházért, az indiai malayalam nyelven a békéért, franciául az evangelizációért, vietnámiul az üldözött keresztényekért, a közép-afrikai sango nyelven a szenvedőkért és magányosokért imádkoztak.
Megemelték a prognózist. 
