Elkészült a magyar dróntörvény, amely idén nyáron léphet hatályba és előírhatja a vezető nélküli légi járművek felelősségbiztosítását - írta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM) kapott információkra hivatkozva a Népszava. A lap úgy tudja, hogy a közigazgatási egyeztetésen is túl van a tervezet, jelenleg az egyeztetés során beérkezett vélemények feldolgozása zajlik.
A tárca három évig dolgozott a törvényen a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalával, amit a szabályozás komplikáltsága okozott, hiszen rengeteg területi szabályozást (például NMHH, vagy NAIH) is figyelembe kell venni, illetve hiányzott az egységes uniós szabályozás, amely leghamarabb 2018-ban érkezhet. Az NFM tájékoztatása szerint a szabályozási javaslat hazai elfogadását legalább három hónapig tartó uniós notifikáció követi majd, vagyis az új előírások várhatóan 2017 nyarától, a tervek szerint július elsejétől léphetnek hatályba.
Hiába slágertermék, vadnyugati a hangulat
Pedig már jó ideje a legfelkapottabb termékek közé tartoznak a drónok, az Egyesült Államokban például már az Amazon is szállított ki így csomagot. Ugyan pontos adat nincs arról, hogy mennyi van forgalomban, mivel a kizárólag magáncélú felhasználásnál nem szükséges a hatósági engedélyt beszerezni, de a Nemzeti Közlekedési Hatóság korábban úgy vélte, hogy a becsült adatok és az árcsökkenés alapján folyamatosan nő a számuk.
Ehhez képest eddig nem igazán volt olyan szerv, amely kezdhetett volna valamit a szomszéd feleségét kukkoló, vagy éppen az utasszállítók közlekedését zavaró kis járművekkel. A jogszabályok értelmében eddig elég volt egy légtérhasználati engedély a reptetőknek, viszont nem tudott mit tenni az, aki a magánszféráját féltette tőlük, de azok is hoppon maradtak, akiknek hatósági felszólítás miatt kellett levenniük a gépet. Erről korábban lapunk is beszélgetett egy drónszakértővel. Mester Máté, az Explico vezető tanácsadója szerint kérdéses még, hogy mi lesz a drónra szerelt kamerák sorsa.
Az Egyesült Államok viszont már lépett az ügyben: tavaly elkészült a kereskedelmi célú drónok forgalmát szabályozó törvény. A bejelentéssel az amerikai kormány gyakorlatilag szabad utat nyitott a vezető nélküli repülők kisebb méretű típusainak kutatási, oktatási és szállítási célból történő alkalmazásához. A szabályozás szerint a kis repülőknek 25 kilogrammnál könnyebbnek kell lenniük és 122 méteres magasságban, maximum 161 kilométeres óránkénti sebességgel repülhetnek majd. Emberek fölött és éjjelente nem repülhetnek, hacsak nincsenek felszerelve speciális világító berendezéssel. Egyetlen gép működtetéséhez legalább tizenhat, oklevéllel rendelkező légiirányítónak kell rendelkezésre állnia, és bármilyen balesetet vagy rendellenességet azonnal jelenteni kell a szövetségi légügyi hatóságnak.
Tegnap írtuk: Dubajban már az autókat is drónokra cserélnék, menő videó a közlekedés következő forradalmáról.
Kategorizálják a drónokat
Magyarországon a német példa volt a követendő, ahol idén januárban döntött a kormány például a drónvezető jogosítvány bevezetésén, amelyet az 5 kg-nál nagyobb eszközökhöz esetén kell megszerezni, de szükséges egy "drónrendszám" is, amellyel azonosítani lehet a járművet. A hazai szabályozás tervezete egyelőre a súlyuk, méretük alapján osztja különböző csoportokba a drónokat, és a kategóriákhoz képest kell megfelelni különböző szabályoknak:
- 250 gramm alatt: játéknak minősülnek és szabadon üzemeltethetőek,
- 2 kilogramm alatt: online képzést kell elvégezni,
- 2 és 25 kilogramm közöttiek: elektronikus nyilvántartásba veszik a járművet, a vezetőnek engedéllyel kell rendelkeznie, amelyhez képzést kell elvégezni.
- 25 kilogramm felett: szakszolgálati engedély kell, valamint az eszköz légialkalmassági vizsgálatához üzemi és repülési naplót kell vezetni.
App is felelősségbiztosítás is kell hozzá
A tervek szerint lesz egy mobilalkalmazás is, amely a drónt használóknak naprakész információt ad arról, hogy a repülés az adott területen, légtérben és időszakban engedélyezett-e.
Az üzemeltetők számára kötelezővé tennék a felelősségbiztosítást is, arra az esetre, ha a drón valamilyen balesetet okoz. Szabályozzák azt is, hogy a hobbicélú reptetés hol, mikor engedélyezett, illetve arra vonatkozóan is meghatároztak korlátokat, hogy a különböző kategóriákba tartozó drónokkal milyen magasra lehet repülni.
Kiegészítés: A Népszava alapján a cikk korábbi verziójában mi is törvényről írtunk, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felhívta a figyelmet, hogy a tervezet miniszteri rendeletről szól.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
