A magyarok az átlagosnál kevésbé tartanak az ebolától, de még így is elég sokan, 63 százaléknyian aggódnak amiatt, hogy felbukkan hazánkban is. A magyar lakosság a nemzetközi átlagnál nagyobb bizalmat érez az egészségügyi szakemberek tevékenysége iránt: kétharmaduk szerint az itteni hatóságok kellő erőfeszítéseket tesznek az ebola-járvány elhárítása érdekében – ezek a legfontosabb megállapításai annak az augusztus végén készült, 24 országot felölelő felmérésnek, amelyet az Ipsos végzett, 18 ezer ember megkérdezésével.
Világszerte félnek
| A héten Amerikába is megérkezett az ebola, a befektetők ebben pénzt látnak. Részletek >> |
Az ebola-vírus terjedésével kapcsolatos félelmek mindegyik földrészen jelen vannak. Leginkább az indiaiak aggódnak amiatt, hogy a járvány eléri országukat (92 százalékuk), de Argentínában és Franciaországban is nagyon sokan, 90 százaléknyian félnek a fertőzéstől.
Az aggodalmak rangsorának élvonalában még a mexikóiakat, dél-koreaiakat és a dél-afrikaiakat találhatjuk – 87-89 százalékos arányokkal. Összességében az európai polgárok tartanak legkevésbé az ebola-járvány felbukkanásától. A svédek veszélyérzete a legkisebb, 52 százalék fél a vírusfertőzéstől. A sorban a magyarok következnek, 63 százalékkal, majd a britek, a németek 65-65 százalékkal, s világviszonylatban még relatíve mérsékelt félelemérzés tölti el a lengyeleket is (66%).
Az állami egészségügy hatékony megelőzési intézkedéseiben főképpen a szaúd-arábiai, orosz és a kínai polgárok bíznak (71-73 százalékuk). Az ebola-járvánnyal szembeni sikeres hatósági erőfeszítésekre a leginkább aggódó indiaiak is számítanak (70%), s rajtuk kívül még a németek és a magyarok bizalmi szintje is magas (68 és 66%). Egészségügyi szervezeteik hatékonyságában legkevésbé a dél-koreaiak, az olaszok valamint a törökök bíznak - 34-34 illetve 42 százalékuk tart attól, hogy országhatáraiknál nem áll meg az ebola-járvány.
Ilyen járvány még nem volt
A mostani a legsúlyosabb ebola-járvány a vírus csaknem negyven évvel ezelőtti felfedezése óta. A kór mostani terjedése februárban Guineában kezdődött, a járvány azóta Nigériára, Sierra Leonéra, Libériára és Szenegálra is átterjedt.
A vírus vérrel és más testnedvekkel terjed. A betegség tünetei közé tartozik egyebek közt a hirtelen felszökő láz, a hasmenés, a hányás és bizonyos esetekben a belső vérzés. A vírus hatására összeomlik a szervezet véralvasztó képessége. Az Ebola-vírust a Kongó egyik mellékfolyója után nevezték el, ahol a kórokozót 1976-ban felfedezték.
Négy alapítvány az ő általa vezetett közlekedési és beruházási tárcához kerül. 
