A Magyar Idők cikke szerint a szabályozás mindezek mellett a felhasznált alapanyagok minőségét is rögzíti majd, így a gyártók csak akkor használhatják majd a termékeikre a kürtőskalács megnevezést, ha minden pontnak megfelelnek. A pontosítások nyomán azt remélik, hogy eltűnnek a silány alapanyagokból készült, az eredetire csak nyomokban hasonlító termékek a kínálatból. Erre jó példát szolgáltatnak a városszerte álló standok, ahol váltakozó árú és minőségű kürtőskalácsot lehet kapni, ám ezek sokszor köszönőviszonyban sincsenek az – egyébként túlárazott – fesztiváli társaikkal.
A szabályozás ezentúl megkülönbözteti a hagyományos és a vásári változatot. A tradicionális kürtőskalács kizárólag vajból készülhet, a vásáriban viszont ezt olajjal vagy margarinnal lehet pótolni, ahogy a tojást tojásporral, a tejet meg tejporral. A termékeket frissen, helyben kell készíteni és árusítani, és négy órával az elkészülte után már nem bocsátható forgalomba, írja a szabályozás.
|
De milyen a jó kürtőskalács? A leírás alapján kürtőskalácsnak csak azt a hagyományos technológiával, kelt tésztából készült csavart édességet lehet majd nevezni, amelynek hossza legalább 17 centiméter, kisebbik belső átmérője pedig eléri az öt centimétert. Készítése során a kelt tésztát a sütődorongra tekerik, felületét cukorral borítják, majd parázs vagy más sugárzó hő mellett kisütik. A külső, karamellizált cukormáz fényes, ropogós, az édes tészta pedig egyenletesen átsült, puha és foszlós kell, hogy legyen. |
Megemelik a nyugdíjkorhatárt. 
